Brexit-szappanopera, 437. rész

Miután tegnap ugyan szavazott a brit parlament, de nem arról, amiről kellett volna, Boris Johnson elküldött egy halasztási kérelmet az EU felé, de nem írta alá. Egy hosszabb levélben – amit alá is írt – kifejtette, hogy miért nem szeretne halasztást kérni.

Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását – de csak azért, mert erre egy korábban elfogadott törvény kötelezte. Egy másik levélben közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.

Uniópárti tüntetők a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én, miután a törvényhozás nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről két nappal korábban kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Boris Johnson miniszterelnök formálisan kezdeményezte, de nem írta alá az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá. A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet “Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke” küldte.

Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten – a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével – megoldódott. A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására.

Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet. Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

Már csak a briteken múlik a Brexit lezárása, de épp ez a baj

Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is.

A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi.

Hozzátette: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-i határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghezvigye.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Egy pillanat alatt felpezsdült a politikai élet Olaszországban

Azonnali és élénk belpolitikai mozgást indítottak el Olaszországban a "döntetlennel" végződött tartományi választások, amelyek után a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt (PD) a migrációs törvények eltörlését szorgalmazta, a régiók többségét vezető jobboldali koalíció pedig - Matteo Salvinivel az élen - a gazdasági döntésekbe való bevonást sürgette a kormánytól.

Read More »

Ha Biden győz, nagyon más lesz az amerikai külpolitika

Donald Trump amerikai elnök 2016-ban, miután megnyerte az elnökválasztást, megígérte, hogy “Amerika az első”-politikáját maximálisan teljesíti. Ezt több-kevesebb sikerrel, de be is tartotta - az más kérdés, hogy közben rengeteg hidat felégetett. Jelenlegi demokrata párti kihívója, Joe Biden azonban most azt ígéri, hogy helyreállítja az Egyesült Államok globális vezető szerepét és visszafordítja Trump általa hibásnak ítélt döntéseit.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás