Merkel a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának fontosságáról beszélt

A Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unió stratégiai érdeke, meg kell oldani azokat a politikai nehézségeket, amelyekbe az integrációs folyamat ütközik – jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Poznanban, a térség európai uniós integrációjával foglalkozó csúcstalálkozón.

„Az EU mindent meg akar tenni azért, hogy a nyugat-balkáni országoknak egyszerűbb legyen az útjuk az uniós tagsághoz” – mondta Merkel a hat nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamint egyes uniós tagállamok kormány- és államfőinek találkozóját összegző, a lengyel, a bolgár és az észak-macedón kormányfő részvételével megtartott sajtóértekezleten.

A kancellár beismerte, hogy a nyugat-balkáni országok esetében a bővítési folyamat politikai nehézségekbe ütközik. „Beszéltünk róluk, meg kell oldani őket” – húzta alá. „A bővítéssel nem lehet várni, amíg az EU hatékonyabbá nem teszi irányítási mechanizmusait” – reagált Merkel azon újságírói kérdésre, amely Emmanuel Macron francia elnök egyik minapi kijelentésére utalt. Eszerint a francia államfő azt mondta: a bővítésre csak az EU reformja után kerülhet sor.

Merkel szerint Macronnak joga van kimondani, hogy szükséges ésszerűbbé tenni az EU kormányzását. Albánia, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia esetében viszont a csatlakozási folyamat már megfelelően hosszú volt – mutatott rá, leszögezve, hogy a két célkitűzés – a bővítés, valamint az unió működési mechanizmusainak megreformálása – nem zárja ki egymást.

Poznan, 2019. július 5.
Angela Merkel német kancellár, Mateusz Morawiecki lengyel, Bojko Boriszov bolgár és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök (b-j) kezet fog az uniós csatlakozásra váró hat nyugat-balkáni ország EU-integrációjával foglalkozó úgynevezett berlini folyamat csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatón Poznanban 2019. július 5-én. A tanácskozáson Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetői, valamint tíz uniós tagállam kormány- és államfői vesznek részt.
MTI/AP/Czarek Sokolowski

A poznani csúcstalálkozót a 2014-ben német kezdeményezésre felállított formátum, az úgynevezett berlini folyamat keretében szervezték. Lengyelország idén a folyamat soros elnöke.

A házigazda, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a sajtóértekezleten aláhúzta: ahol bizonyos témákban történelmi megosztottság uralkodik, érdemes gazdasági együttműködésre építeni. Szerinte a nyugat-balkáni integrációt ezért a kereskedelmi csere, a fiatal vállalkozók, továbbá a kis és a közép-, valamint a start-up vállalkozások támogatása segíti elő.

A lengyel miniszterelnök közölte: a berlini folyamat soros elnökségét az EU-tag Bulgáriának és az EU-tagságra pályázó Észak-Macedóniának adja át.

Zoran Zaev észak-macedón kormányfő reményét fejezte ki, hogy a csatlakozásra pályázó államok és az uniós tagállamok közös elnöksége ezentúl rendszeressé válik. Szorgalmazta, hogy a következő években az egész nyugat-balkáni térség az uniós integráció újabb, „magasabb szintű szakaszába” léphessen.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint a berlini folyamat résztvevői „nagyon sokat tesznek, de még tenniük kell” annak érdekében, hogy Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia számára meghatározzák az újabb integrációs szakaszba jutás időpontját.

A háromnapos, szerdán kezdődött, szakértői tanácskozásokat is magában foglaló csúcstalálkozó során csütörtökön gazdasági, kül- és belügyminiszteri értekezletet tartottak. A pénteki, többek között Theresa May brit miniszterelnök részvételével rendezett értekezlet elején Andrzej Duda elnök konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országok számára.

A csatlakozási tárgyalásokat az EU eddig Montenegróval (2012) és Szerbiával (2014) kezdte el. Észak-Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta pályázik az EU-tagságra. Az utóbbi két ország esetében az EU Tanácsa júniusban elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megnyitását.

Forrás: MTI