Sztrájkolnak a tömegközlekedési dolgozók Párizsban

Tömegesen csatlakoztak pénteken a párizsi közösségi közlekedés dolgozói a francia kormány nyugdíjreformja elleni figyelmeztető sztrájkhoz, amely a reggeli órákban jelentős fennakadásokat okozott a városi közlekedésben, de nem alakult ki a szakszervezetek által várt káosz.

A munkabeszüntetéshez a párizsi metró valamennyi dolgozója csatlakozott: a 16 metróvonalból tízen egyáltalán nem közlekedtek reggel a szerelvények, a többi haton pedig csak a járatok negyede indult el. A reggeli csúcsforgalom után ráadásul már csak a két, automata vezérlésű vonalon közlekedtek a vezető nélküli vonatok.

A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP tájékoztatása szerint a helyzet délután 5 óráig nem változik, az esti csúcsforgalmi időszakban valamelyest javulhat. A buszoknak mintegy harmada indult el pénteken.

A francia sajtó arra emlékezetett, hogy az RATP-nél 2007. október 18-án volt utoljára ilyen nagy és egységes megmozdulás, akkor is a nyugdíjrendszer még Nicolas Sarkozy államfő által meghirdetett reformja ellen. Aznap a vasutasok is munkabeszüntetést tartottak, a párizsi tömegközlekedés pedig szinte teljesen megbénult.

A példátlan méretű szakszervezeti fellépés ellenére nem alakult az előrejelzett káosz, miután a párizsiak jelentős része szabadságot vett ki, otthonról végezte a munkáját vagy alternatív közlekedési megoldásokat (telekocsi, taxi, bérkerékpár vagy -roller) választott.

A francia hírügynökségnek az RATP egyik képviselője elismerte, hogy sokkal nagyobb tömegre számítottak az automata vezérlésű vonalakon. “Úgy tűnik az embereknek sikerült megoldaniuk másképp a közlekedést. Valószínűleg sokan szabadságot vehették ki mára” – hangsúlyozta a vállalat képviselője a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron. Európa legforgalmasabb pályaudvarán – ahol naponta 700 ezer utas fordul meg – megállnak a fővárost az elővárosokkal összekötő regionális gyorsvasút-hálózat (RER) szerelvényei is, ezek viszont tömve voltak pénteken.

Párizs, 2019. szeptember 13.
A buszjáratok változásairól tájékoztató táblák Párizsban 2019. szeptember 13-án, amikor a francia főváros tömegközlekedési dolgozói sztrájkolnak a kormány nyugdíjreformja elleni tiltakozásul.
MTI/AP/Bertrand Combaldieu

Az Emmanuel Macron államfő által tervezett nyugdíjreform lényege, hogy eddig a vállalatonként, illetve ágazatonként működő 42 féle nyugdíjrendszert egységesítenék. A második világháború utáni években kialakult 42 rendszer három nagy kategóriába sorolható: külön kategóriába tartoznak a közszolgálatban dolgozók (katonák, rendőrök, tanárok), egy másikba az állami vállalatok alkalmazottai, mint például a vasutasok vagy a tömegközlekedési dolgozók, míg a harmadikba minden egyéb különrendszer, amelyek előnye, hogy figyelembe veszik az egy-egy adott munkával járó fizikai nehézségeket.

“Nem a kivételezettek sztrájkolnak, hanem a fizetésből élők, akik azt mondják, hogy normális életkorban észszerű feltételek mellett szeretnének nyugdíjat” – mondta Philippe Martinez, a legjelentősebb francia szakszervezet, a CGT vezetője a France Info közszolgálati hírrádióban.

A kormány szerint a közszolgálatban dolgozók külön nyugdíjrendszere túl sokba kerül az államnak. Miközben az általános rendszerhez tartozók átlagosan 63 évesen mennek nyugdíjba, a francia állami számvevőszék 2017-es jelentése szerint a párizsi tömegközlekedési dolgozók esetében az átlagéletkor 55,7 év.

A tiltakozók azt is kifogásolják, hogy az egységes nyugdíjrendszer bevezetésekor a nyugdíjalapot nem az utolsó hat havi fizetés, hanem a teljes munkaviszony alatti kereset átlaga adná, ami alapján feltételezhető, hogy több száz euróval csökkeni fog a nyugdíj összege. A Le Parisien című napilap számítása szerint egy 55 és 57 éves kora között nyugdíjba vonuló metrósofőr jelenleg 2500 eurós nyugdíjra számíthat, s ez 20-30 százalékkal csökkenhet a reform után.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A brit kormány szabadkereskedelmi viszony kialakítására törekszik az unióval

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás