Kína a jüan gyengítésével válaszolt Trump fenyegetéseire

A kínai jüan hétfőn 11 éves mélypontra esett, miután a kínai nemzeti bank a politikai szempontból érzékeny, 7 jüanos szint alá engedte az árfolyamot a dollárral szemben. 

Kína központi bankja azzal indokolta a gyengülést, hogy az válaszlépés volt az „egyoldalú kereskedelemvédelmi intézkedésekre”, utalva ezzel Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtöki bejelentésére, miszerint szeptember 1-jétől 10 százalékos büntetővámot kíván kivetni az amerikai pótvámok által eddig nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre.

A kínai külügyminisztérium Trump bejelentését követően pénteken jelezte, hogy válaszlépéseket fog tenni az Egyesült Államokkal szemben. A nemzeti bank hétfői nyilatkozatában ugyanakkor arra is rámutatott: az árfolyam ingadozása normális jelenség.

Megfigyelők viszont kiemelik: a jüan azóta nem volt a mostanihoz hasonló mélyponton, amióta Hongkong 2010-ben megkezdte a tengerentúli devizakereskedelmet, de a kapcsolódó piacokon sem állt ilyen rosszul 2008 áprilisa óta, ami elemzők szerint egy devizaháború kezdetét jelentheti az Egyesült Államokkal.

A hétfőn délben jelentett, a dollárhoz képesti 7,0267 jüanos árfolyamnak gazdasági szempontból nincs különös jelentősége, arra azonban alkalmas, hogy magára vonja Washington figyelmét. Trump kormányzata ugyanis rendszeresen vádolja Kínát a jüan árfolyamának szándékos alulértékelésével.

Ji Kang, a kínai központi bank elnöke legutóbb márciusban erősítette meg Peking arra vonatkozó ígéretét, hogy nem fognak a kínai valuta kompetitív leértékelésének eszközéhez folyamodni. A gyengébb jüan árfolyam következtében a kínai árucikkek dollárban számolt ára alacsonyabb lesz, vagyis a büntetővámok ellenére megőrizhetik versenyképességüket az amerikai piacon, miközben a Kínába irányuló amerikai import a dollár jüannal szembeni drágulása miatt visszaeshet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »