Egyre nagyobb a széthúzás a német belpolitikában

Távozik a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöki és szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetői tisztségéből Andrea Nahles – a politikus ezt vasárnap közölte. A lépés tovább gyengíti a német kormányt, mivel sokak szerint a nagykoalíció csak árt a pártnak, így inkább ellenzéki szerepben kellene megújulniuk.

A Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó párt vezetője kiemelte: az utóbbi napokban világossá vált számára, hogy már nem rendelkezik a munkája folytatásához szükséges támogatottsággal. Ezért az elnökség hétfői és Bundestag-frakció keddi ülésén hivatalosan bejelenti távozását. Döntésével lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy a párt „rendezett módon” gondoskodjon az utódlásról – közölte.

Andrea Nahles az egy héttel ezelőtti európai parlamenti (EP-) és brémai tartományi választás óta a bírálatok kereszttüzében áll. Pártja minden korábbinál gyengébb, 15,8 százalékos eredményt ért el az EP-választáson, Brémában pedig 73 éve először választást veszített, és várhatóan ellenzékbe szorul.

Andrea Nahles távozása veszélybe sodorhatja az Angela Merkel vezette kormányt, mert a szociáldemokratáknál felülkerekedhetnek azok az erők, amelyek szerint a nagykoalíció csak árt a pártnak, és inkább ellenzékben kellene próbálkozni a megújulással.

Ráadásul a CDU-CSU háza táján sincs egység, Merkel a pártelnöki tisztségről már lemondott, de még ő a kancellár, a pártvezetésre utódjaként megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauernek pedig mindeddig nem sikerült felráznia a pártot, sokak szerint nem alkalmas arra, hogy később a kancellári tisztséget is átvegye Angela Merkeltől.

Merkel nélkül elemzik a német menekültpolitika tapasztalatait a CDU vezetői

Változásokat ígért a német CDU új elnöke

Az SPD a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után alig tíz év alatt harmadszor lépett koalícióra a CDU/CSU-pártszövetséggel. Választói támogatottsága ez idő alatt folyamatosan csökkent, a gyengülést a tavaly tavasszal megalakult újabb nagykoalíciós kormány idején, a pártelnöki tisztségbe ugyancsak tavaly tavasszal megválasztott Andrea Nahles vezetésével sem sikerült megállítani.

A távozó pártelnök legfőbb szövetségese, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter egy vasárnapi – Andrea Nahles közleménye előtt megjelent – lapinterjúban azt mondta: szerinte kizárt, hogy az SPD a következő Bundestag-választás után ismét együtt kormányozzon a CDU/CSU-val. Ez nem tenne jót sem a pártnak, sem a német demokráciának – mondta a Der Tagesspiegel című lapban közölt interjóban.

Az SPD a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja, 1863-ban alapították. Andrea Nahles (volt) az első női vezetője, a tevékenységével szembeni bírálatok pedig már hétfőn, az EP-választás és a brémai tartományi választás másnapján felerősödtek. A politikus bírálóinak engedményt téve bejelentette, hogy előrehozzák, már június elején megtartják a frakcióvezető-választást, amely a törvényhozási ciklus közepén, az idén szeptemberben lenne esedékes.

Akkor még azt hangoztatta, hogy ismét elindul a tisztségért, és sürgette, hogy álljon ki ellene mindenki, aki úgy érzi, hogy jobban tudná vezetni a szociáldemokrata képviselőcsoportot a Bundestagban. 

Hivatalosan egyelőre senki sem jelentette be, hogy pályázik a pozícióra. A sajtóban megjelentek találgatások arról, hogy megpróbálhat visszatérni Martin Schulz, a párt korábbi vezetője és kancellárjelöltje, volt EP-elnök, aki azonban ezt cáfolta. Egy vasárnapi – a Welt am Sonntag című lapban, szintén Andrea Nahles közleménye előtt megjelent – interjúban is azt mondta, hogy nem indul a frakcióvezető-választáson, de kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy később esetleg vállalná-e a tisztséget.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »