Merkel nélkül elemzik a német menekültpolitika tapasztalatait a CDU vezetői

Megkezdődött vasárnap este Berlinben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tanácskozása a 2015 óta követett menekültügyi politika tapasztalatairól. A párt a volt elnök, Angela Merkel kancellár közreműködése nélkül igyekszik feldolgozni a történteket.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke a kétnapos rendezvényt megnyitó köszöntőjében a politikai és társadalmi feszültséghez vezető, valamint a párt támogatottságát is visszavető 2015-ös menekülthullámra utalva hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, mit sikerült elérni és mit kell tenni még azért, hogy „ne forduljon elő többé olyasmi, mint 2015-ben”.

A migráció ugyan már nincs annyira a nyilvánosság figyelmének középpontjában, mint két vagy három éve, de továbbra is foglalkoztatja az embereket, és nemcsak Németországban, hanem az egész Európai Unióban. A téma Németországnak kiemelten fontos, és nem csupán a menekültügyi vonatkozásait tekintve. Ezt jelzi, hogy a 2015-2017-es időszakban – három év alatt – 4,5 millió ember érkezett az országba, 2,5 millióan az EU-s társállamokból, 1,5 millióan az EU-n kívülről menedékkérőként, további 500 ezren pedig szintén az EU-n kívülről, munkavállalási vagy diákvízummal.

A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt: ezt jelzi, hogy tavaly mintegy 185 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, ami jóval elmarad a szövetségi kormány által felső határként megjelölt 220 ezertől. Azonban van még min javítani, „erős államot” kell építeni, amely következetesen ellenőrzi, hogy ki lép be a területére, továbbá az EU külső határának védelmét is fokozni kell – mondta.

Az „erős állam” a demokrácia és a kulturális önazonosság megőrzése érdekében is fontos. A CDU/CSU pártszövetségnek tudatosítania kell a választókban, hogy megőrzi a keresztény hagyományokon alapuló nemzeti identitást. „Szeretjük német hazánkat, és nincs szükségünk alternatívára” – utalt a pártszövetség új jobboldali vetélytársára, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki pártra.

Az úgynevezett műhelytanácskozáson négy munkacsoportban, tudósok, intézmények – például a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) – szakértői és CDU-s szakpolitikusok részvételével tekintenek át témákat, köztük az EU-s menekültügyi rendszer és az EU-s külső határ védelme fejlesztésének ügyét, az integráció területét, a közbiztonság és az elutasított menedékkérők kitoloncolásának kérdéseit. A munkacsoportok ajánlásokat dolgoznak ki a CDU számára, ezeket a tanácskozás végén, hétfő délután ismertetik.

A vasárnap esti bevezető rendezvényre tekintélyes kutatókat hívtak meg. Daniel Thym, a konstanzi egyetem EU-s és nemzetközi jogi tanszékének vezetője kiemelte, hogy a politikában egyensúlyba kell hozni a „humanitás és a keménység” elvét, a társadalomban pedig le kell győzni a megosztottságot, meg kell találni a „középutat” a menekültek befogadását minden más szempontot felülíró erkölcsi kötelességnek tartó felfogás és a totális bezárkózást sürgetők álláspontja között.

Egbert Jahn, a mannheimi egyetem politológusa többek között hangsúlyozta: a politikusok fogadkozásaival ellentétben „illúzió”, hogy a következő évtizedekben sikerül leküzdeni a menekülésre kényszerítő okokat, mert várhatóan továbbra is lesznek háborúk, és a jelenleg zajló fegyveres konfliktusokat, például a szíriai és afganisztáni válságot sem sikerül egyhamar megoldani. Ezért a menekültpolitika éppen úgy állandó része lesz az európai országok politikájának, mint az egészségügyi vagy az oktatási politika. Ennek tudatában érdemes formálni a jövőbeli irányvonalat, és azt is tudomásul kell venni, hogy mindig többen akarnak majd bejutni Európába, mint amennyi embert a földrész országai be akarnak fogadni – fogalmazott Jahn.

Gerald Knaus, a leginkább az EU-Törökország menekültügyi megállapodás ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője szerint a menekültügyi gondok megoldásában érdekelt EU-s országoknak össze kell fogniuk és közösen kell küzdeniük az illegális migráció visszaszorításáért. Erre az „erkölcsi realizmus” alapjaira helyezkedve, vagyis az EU-s értékeket tisztelő, de gyakorlatias megközelítéssel és „okos politikával” van lehetőség – mondta. Többek között kifejtette, hogy az EU-Törökország megállapodáshoz hasonló együttműködésre van szükség más országokkal is, legfőképpen azért, hogy visszafogadják állampolgáraikat, akiket menedékkérőkként elutasítottak Európában. Mint megjegyezte, vannak EU-s kormányok, amelyek nem a gondok megoldásában érdekeltek, hanem abban, hogy a menekültügyet „robbanószerként” használva szétzilálják a közösséget.

Christian Hillgruber, a bonni egyetem közjogi tanszékének vezetője egyebek mellett hangsúlyozta, hogy nagy a kulturális tényezők szerepe. Ezt jelzi, hogy Lengyelország kétmillió ukrán menekültet fogadott be, ami igen jelentős tömeg, ez mégsem okozott feszültségeket, mert a két nép kultúrája közel áll egymáshoz. Ezzel szemben a németországi török közösségben a kulturális távolság révén évtizedes németországi tartózkodás után is jellemző a német nyelv, kultúra és értékrend ismeretének, illetve elfogadásának alacsony foka.

Forrás: MTI