Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az afganisztáni háborúnak civilek ezrei esnek áldozatul, azonban az ország, valamint a főváros, Kabul légszennyezettsége még ennél is több emberrel végez.
A Kabulban található Indira Gandhi Gyermekkórház pulmonológiai osztálya tele van levegő után kapkodó gyerekekkel. Sokuk sír vagy visítozik, míg kezelik őket, mindeközben pedig az orvosok, a szülők és a többi beteg azért küzd, hogy gyógyítsanak, megnyugtassák a gyermekeiket, illetve hogy ők maguk is túléljék a következő éjszakát.
A kórházi osztályon megfigyelhető egyfajta szezonális ritmus: nyáron főként gyomorproblémákkal foglalkoznak, míg télen leginkább krónikus légzőszervi megbetegedéseket kezelnek, amelyek a már-már elviselhetetlen mértékű légszennyezettségnek köszönhetően alakulnak ki.
A légszennyezés több afgánt öl meg, mint a háború – szakértők szerint 2017-ben több mint 26 ezer halálesetet okozhatott. Az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziója ugyanezen időszak alatt közel 3500 olyan polgári halálesetet dokumentált, amelyet a légszennyezés okozott.
Szmog Kabul felett.
Abdul Waheedi fiát, Khalidot az ország keleti részén fekvő, a fővárostól körülbelül 90 mérföldre lévő Paktia tartományból hozta a kabuli kórházba. Khalid mindössze 9 hónapos, és születése óta betegeskedik. “A tartományban, ahonnan mi jövünk, az emberek szenet használnak. A szennyezés szemmel látható a levegőben, konkrétan fáj lélegezni” – magyarázza a férfi, karjában a kisfiával.
Mohammad Fahim, a Blossom Egészségügyi Központ általános belgyógyász-szakorvosa azt mondja, hogy minden télen, amikor a hőmérséklet fagypont alá esik, a légzőszervi tünetek ugrásszerű növekedését tapasztalja. Állítása szerint átlagosan 40 embert kezel naponta, akik közül télen minden második súlyos légzőszervi panaszokkal keresi fel.
A fő probléma az, hogy az afgánok mindent elégetnek – beleértve a műanyagot, a szenet és a gumit -, ami meleget adhat nekik a kemény teleken. Kabul 4 millió lakosa is szenet vagy fát éget, hogy túlélje a fagyos téli időszakot.
Fontos megemlíteni, hogy mindemellett a téli hónapokban gyakoriak az áramkimaradások a fővárosban, ami rendkívül megbízhatatlanná és megfizethetetlenül drágává teszi az elektromos fűtést. Kabul leggazdagabb állampolgárai éppen ezért saját generátorokat üzemeltetnek, ezek azonban szintén nagyban hozzájárulnak az állandó szmoghoz.
Az afgán családok többsége számára a szén és a fa az egyetlen hőforrás. Azok, akik a fát vagy a szenet sem engedhetik meg maguknak – amelyeket egyébként 15 fontos kötegekben, körülbelül 1 dollárért árulnak -, kimennek a hóba, hogy átkutassák a gazdagabb polgárok szemetét, hogy bármivel fűthessenek, ami éghető, beleértve a műanyagot, cipőket, trágyát, vagy ha szerencséjük van, akkor a gazdag családok által kidobált szén- vagy famaradványokat, amelyeket a bukharikban (hagyományos afgán fűtőkészülékekben) tudnak égetni.
A férfi nem engedheti meg magának, hogy fát vagy szenet vásároljon, mivel a téli időszakban alig talál munkát. Ő és gyermekei ezért a szemétben guberálnak a túlélésért. “A kormány nem segít nekünk” – mondta el magyarázatképpen.
Bár az afgán kormánynak megvan a hatalma ahhoz, hogy leállítsa a nem megfelelő tüzelőanyagokat égető kereskedelmi jogsértőket, Ezatullah Sediqi, az afganisztáni Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség (NEPA) helyettes vezetőjének elmondása szerint amikor az ügynökség bezárat egy ilyen tevékenységet folytató gyárat vagy vállalatot, a kormány különböző részlegei legtöbbször felülbírálják a NEPA döntését. “Beavatkoznak a munkánkba. Néhányan közülük azt mondják, hogy be kell zárnunk azokat a gyárakat, amelyek selejtes fűtőanyagokat égetnek, míg mások azt mondják: hagyjuk, hogy nyitva maradjanak” – magyarázta.
Szakértők szerint gazdasági kérdés, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy megfelelő fűtőanyagot vásároljanak. “Mindenki szenved, de a gazdasági problémákkal küzdő emberek azt égetik el, ami épp a kezük ügyébe kerül” – fogalmazott egyikük.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: Foreign Policy
