Ismét politikai káoszra készülhetnek a spanyolok

Újból kormányalakítási nehézségekkel nézhet szembe Spanyolország a vasárnap esedékes, előrehozott általános parlamenti választásokat követően.

A dél-európai országban elhúzódó belpolitikai bizonytalanságot jól mutatja, hogy 2015 és 2016 után most ismét az urnákhoz várják a szavazókat. A legutóbbi két voksolás alkalmával egy párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget a parlamentben, és a különböző közvélemény-kutatások most is ugyanilyen eredményt jeleznek.

A választások nagy kérdése, hogy valamelyik politikai oldal egyáltalán többségbe tud-e kerülni, és Spanyolország történetében először koalíciós kormányt tud-e alakítani, vagy sem. Jelenleg azonban sem a bal- sem a jobboldalnak nem mutatnak egyértelmű többséget a felmérések.

Az okok a belpolitikai erőviszonyok átrendeződésében keresendők. A három évtizedet meghatározó kétpártrendszer, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a konzervatív Néppárt (PP) hatalmi váltakozásának végére a 2015 decemberében rendezett választások tettek pontot. A politikai térképen akkor feltűnt új, fiatal pártok, a radikális baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) és a liberális középutas Ciudadanos (Állampolgárok) nemcsak hogy bejutottak, de 10 százalék feletti eredményükkel rögtön jelentős politikai tényezővé váltak a törvényhozásban.

A folyamat pedig azóta sem állt meg, a felmérések azt mutatják, hogy most a VOX radikális jobboldali párttal már ötre bővülhet a meghatározó politikai csoportok köre a parlamentben, ami egyben további széttöredezettséget is jelent.

Az ideológiai ellentétek, érdekkülönbségek az elmúlt néhány évben számtalan alkalommal nehezítették vagy akadályozták a döntéshozatalt, például az ország költségvetését 2017-ban és 2018-ban is csak maratoni tárgyalásokat követően, nagy késéssel tudta elfogadtatni a konzervatív kormány.

  • Idén is a költségvetésen ment a vita
Az idei büdzsé tervezete már el is bukott a parlamenti szavazáson, és ez vezetett ahhoz, hogy Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök előrehozott választásokat jelentett be februárban. A költségvetés leszavazásában döntő szerepe volt a spanyol parlament katalán nacionalista pártjainak is, amelyek ezzel büntették a szocialista kormányt, amiért nem egyezett bele egy katalán önrendelkezési népszavazás megrendezésébe. De rajtuk múlt az is, hogy tavaly június elsején a parlament megvonta a bizalmat Mariano Rajoy konzervatív kormányfőtől, megválasztva Pedro Sánchezt.

A spanyol parlamentbe várhatóan ismét bejutó katalán, továbbá baszk nacionalista pártok jelentősége még kis képviseleti arány esetén is felértékelődhet, ha a vasárnapi voksolás valóban patthelyzetet eredményez.

Erre a helyzetre figyelmeztetve igyekeznek mozgósítani a szavazókat a jobboldalra sorolt pártok a kampány során, azzal vádolva az előrejelzések szerint a választási győzelemre esélyesebb szocialista kormányfőt, hogy már lepaktált az ország egységét szétszakítani akaró nacionalista pártokkal.

A katalán konfliktus okozta a legfeszültebb perceket a spanyol közszolgálati televízió négypárti miniszterelnök-jelölti vitájában is hétfőn, ahol például Albert Rivera, az Állampolgárok elnöke egyenesen “nemzeti vészhelyzetről beszélt”.

Pedro Sánchez viszont hazugnak nevezte a szeparatista törekvések támogatására vonatkozó állításokat, hangsúlyozva, hogy a katalán függetlenséget pártolók is tudják: a Spanyolországtól való elszakadás nem fog megvalósulni, nem lesz róla népszavazás sem, és a politikai párbeszéd kizárólag az alkotmány keretein belül folytatható.

A téma hangsúlyosságában közrejátszik az is, hogy épp a kampányidőszakkal egyszerre zajlik a madridi legfelsőbb bíróságon a katalán függetlenségi vezetők elleni per, amely a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott – és rendőri erőszakba torkollott – függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult.

Badajoz, 2019. április 24.
Pedro Sánchez miniszterelnök, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára választási kampányrendezvényt tart Badajozban 2019. április 24-én, négy nappal az előrehozott parlamenti választások előtt. A választásokat Sánchez írta ki február 15-én, miután a parlament leszavazta a kormány költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa az országban.
MTI/EPA/EFE/Jero Morales

A nagy pártok előzetesen nem állapodtak meg semmiféle jövőbeli kormányzati együttműködésről, szóban azonban a Ciudadanos elkötelezte magát a Néppárt felé, a Podemos pedig a szocialistáknak tett ajánlatot. 

A PP jelezte: országos szinten is szívesen megismételné az andalúz mintát; elnökjelöltjüket a Ciudadanos és a VOX támogatásával választották meg januárban, és ezzel 36 évnyi szocialista kormányzásnak vetettek véget a dél-spanyolországi autonóm közösségben.

A vasárnapi parlamenti választásokat követően egy hónappal – az európai parlamenti választásokkal egybekötve – helyhatósági választásokat is rendeznek Spanyolországban.

Arra lehet számítani, hogy a pártok különböző választásokra vonatkozó kampánystratégiái befolyásolni fogják az esetleges kormányzati együttműködések konkretizálását, és lassíthatják a tárgyalások megkezdését.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A mottó: Erős és Egységes Európa

Emmanuel Macron francia államfő kedden fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnökét, akivel egyetértettek abban, hogy egy erős és egységes Európáért akarnak dolgozni, a klímaváltozás elleni fellépésre, valamint a bevándorlással és a védelmi politikával kapcsolatos kihívásokra vonatkozó világos célkitűzéseket követve.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás