Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Újból kormányalakítási nehézségekkel nézhet szembe Spanyolország a vasárnap esedékes, előrehozott általános parlamenti választásokat követően.
A dél-európai országban elhúzódó belpolitikai bizonytalanságot jól mutatja, hogy 2015 és 2016 után most ismét az urnákhoz várják a szavazókat. A legutóbbi két voksolás alkalmával egy párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget a parlamentben, és a különböző közvélemény-kutatások most is ugyanilyen eredményt jeleznek.
A választások nagy kérdése, hogy valamelyik politikai oldal egyáltalán többségbe tud-e kerülni, és Spanyolország történetében először koalíciós kormányt tud-e alakítani, vagy sem. Jelenleg azonban sem a bal- sem a jobboldalnak nem mutatnak egyértelmű többséget a felmérések.
Az okok a belpolitikai erőviszonyok átrendeződésében keresendők. A három évtizedet meghatározó kétpártrendszer, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a konzervatív Néppárt (PP) hatalmi váltakozásának végére a 2015 decemberében rendezett választások tettek pontot. A politikai térképen akkor feltűnt új, fiatal pártok, a radikális baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) és a liberális középutas Ciudadanos (Állampolgárok) nemcsak hogy bejutottak, de 10 százalék feletti eredményükkel rögtön jelentős politikai tényezővé váltak a törvényhozásban.
A folyamat pedig azóta sem állt meg, a felmérések azt mutatják, hogy most a VOX radikális jobboldali párttal már ötre bővülhet a meghatározó politikai csoportok köre a parlamentben, ami egyben további széttöredezettséget is jelent.
Az ideológiai ellentétek, érdekkülönbségek az elmúlt néhány évben számtalan alkalommal nehezítették vagy akadályozták a döntéshozatalt, például az ország költségvetését 2017-ban és 2018-ban is csak maratoni tárgyalásokat követően, nagy késéssel tudta elfogadtatni a konzervatív kormány.
- Idén is a költségvetésen ment a vita
A spanyol parlamentbe várhatóan ismét bejutó katalán, továbbá baszk nacionalista pártok jelentősége még kis képviseleti arány esetén is felértékelődhet, ha a vasárnapi voksolás valóban patthelyzetet eredményez.
Erre a helyzetre figyelmeztetve igyekeznek mozgósítani a szavazókat a jobboldalra sorolt pártok a kampány során, azzal vádolva az előrejelzések szerint a választási győzelemre esélyesebb szocialista kormányfőt, hogy már lepaktált az ország egységét szétszakítani akaró nacionalista pártokkal.
A katalán konfliktus okozta a legfeszültebb perceket a spanyol közszolgálati televízió négypárti miniszterelnök-jelölti vitájában is hétfőn, ahol például Albert Rivera, az Állampolgárok elnöke egyenesen „nemzeti vészhelyzetről beszélt”.
Pedro Sánchez viszont hazugnak nevezte a szeparatista törekvések támogatására vonatkozó állításokat, hangsúlyozva, hogy a katalán függetlenséget pártolók is tudják: a Spanyolországtól való elszakadás nem fog megvalósulni, nem lesz róla népszavazás sem, és a politikai párbeszéd kizárólag az alkotmány keretein belül folytatható.
A téma hangsúlyosságában közrejátszik az is, hogy épp a kampányidőszakkal egyszerre zajlik a madridi legfelsőbb bíróságon a katalán függetlenségi vezetők elleni per, amely a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott – és rendőri erőszakba torkollott – függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult.
Badajoz, 2019. április 24.
Pedro Sánchez miniszterelnök, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára választási kampányrendezvényt tart Badajozban 2019. április 24-én, négy nappal az előrehozott parlamenti választások előtt. A választásokat Sánchez írta ki február 15-én, miután a parlament leszavazta a kormány költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa az országban.
MTI/EPA/EFE/Jero Morales
A nagy pártok előzetesen nem állapodtak meg semmiféle jövőbeli kormányzati együttműködésről, szóban azonban a Ciudadanos elkötelezte magát a Néppárt felé, a Podemos pedig a szocialistáknak tett ajánlatot.
A PP jelezte: országos szinten is szívesen megismételné az andalúz mintát; elnökjelöltjüket a Ciudadanos és a VOX támogatásával választották meg januárban, és ezzel 36 évnyi szocialista kormányzásnak vetettek véget a dél-spanyolországi autonóm közösségben.
A vasárnapi parlamenti választásokat követően egy hónappal – az európai parlamenti választásokkal egybekötve – helyhatósági választásokat is rendeznek Spanyolországban.
Arra lehet számítani, hogy a pártok különböző választásokra vonatkozó kampánystratégiái befolyásolni fogják az esetleges kormányzati együttműködések konkretizálását, és lassíthatják a tárgyalások megkezdését.
Forrás: MTI
