Brexit: marad a patthelyzet

A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a londoni alsóház hétfő éjszakai szavazásán.

A ház egy hete hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amely alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhatnak a Brexit feltételrendszerét rögzítő – eddig háromszor elutasított – hivatalos egyezmény különböző alternatíváiról. Ez a brit alkotmányosság újkori történetében gyakorlatilag példátlan kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy úgynevezett indikatív – vagyis véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező – szavazásokról volt szó.

Az alternatív javaslatokról tartott szavazások múlt szerdai első fordulóján nyolc ilyen indítvány került a ház elé, de akkor sem kapott többséget egyik sem, bár az egyik, amely átfogó és állandó jellegű vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, közel járt a többség eléréséhez: a ház ezt az indítványt a múlt héten 264:272 arányban vetette el. A szűkített, négy javaslatot tartalmazó listáról tartott hétfő éjjeli szavazáson ugyanezt a javaslatot még szorosabb, 273:276 arányban utasította el a ház.

Egy másik indítvány szerint az Egyesült Királyság a kilépés után is az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna. A harmadik alapján bármilyen típusú Brexit-megállapodás parlamenti elfogadása esetén a kormánynak népszavazást kell kiírnia az adott egyezményről, mielőtt a megállapodás életbe léphetne, a negyedik pedig megtiltaná a megállapodás nélküli kilépést, akár a Brexit-folyamat elindításáról hozott döntés visszavonása árán is. A hétfő éjjeli szavazáson azonban ezek egyike sem kapott többséget.

London, 2019. április 2.
A brit parlament által közreadott, videofelvételről készített képen John Bercow alsóházi elnök (k) kihirdeti a brit EU-tagság megszűnéséről tartott véleménynyilvánító szavazás eredményét Londonban 2019. április 1-jén. A Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget az alsóházi szavazáson.
MTI/EPA/Brit parlament

Az EU-val novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást és a hozzá kapcsolódó – a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó – politikai nyilatkozatot a londoni alsóház először január 15-én, a brit parlamentarizmus történetének eddigi legnagyobb, 230 fős többségével, a március 12-i második szavazáson pedig 149 fős többséggel utasította el.

A konzervatív párti brit kormány pénteken harmadszor is a ház elé terjesztette a Brexit-megállapodást – leválasztva róla a politikai nyilatkozatot -, ám a képviselők ezúttal 58 fős többséggel ismét elutasították az egyezményt.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján pénteken, a harmadik szavazás napján, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt volna, de Theresa May miniszterelnök már a Brexit-megállapodás második alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés június 30-áig történő elhalasztását.

A március végi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek. Miután azonban ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha e határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU az újabb halasztás fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány – jelenlegi álláspontjának megfelelően – elutasítja, akkor jövő pénteken közép-európai idő szerint nulla órakor a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

“Csaknem elkerülhetetlenné vált Nagy-Britannia rendezetlen kiválása az Európai Unióból” – írta egy hétfő esti Twitter-üzenetében Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, aki egyúttal a brit kiválás koordinálásáért felel az EP-ben.

“Az Egyesült Királyágnak szerdán még lesz egy utolsó esélye arra, hogy feloldja a patthelyzetet, ellenkező esetben szembe kell néznie a káosszal” – tette hozzá.

Forrás: MTI/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek

Engedett a horvát kormány, visszaállítják a megemelt nyugdíjkorhatárt

A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás