Brexit: a brit parlament a saját kezébe veszi az irányítást

Hétfő éjjel a londoni alsóház megszavazta azt a módosító indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – egyelőre jogilag nem kötelező erővel – a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.

Az indítvány, amelyet a kormányzó Konzervatív Párt egyik tekintélyes alsóházi képviselője, Sir Oliver Letwin terjesztett be, gyakorlatilag kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a Brexit-folyamat irányítását, és maga próbáljon valamilyen alternatív Brexit-forgatókönyv mögé többséget felsorakoztatni, így igyekezve kitörni a jelenlegi patthelyzetből.

Az indítványra – amelyet a parlamenti vita és a szavazás előtt Theresa May miniszterelnök nem támogatott – 329, ellene 302 képviselő voksolt. A kimutatás szerint a beterjesztést 31 konzervatív képviselő is megszavazta, dacolva saját kormányával.

A kormány ellenében jóváhagyott előterjesztés egyelőre arról intézkedik, hogy a szerdai alsóházi vitanap eredeti programját megváltoztatva a képviselők úgynevezett jelzésértékű – indikatív – szavazásokkal próbálnak kiutat keresni a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből, úgy, hogy különféle alternatív Brexit-változatokat vitatnak meg és szavaznak is ezekről.

Ez szinte példátlan a brit parlamentarizmus gyakorlatában, mivel rendszerint a kormány határozza meg, hogy milyen indítványokra biztosít parlamenti vitaidőt és szavazási lehetőséget. Az indikatív szavazások célja annak kiderítése, hogy milyen indítványok elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség – ha sikerül egyáltalán olyan megoldást kidolgozni, amely köré konszenzus teremthető.

Theresa May azonban már a Letwin-javaslat vitája és megszavazása előtti felszólalásában közölte, hogy ez “nem kívánatos precedens”, emellett olyan megoldásokat is eredményezhet, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó. A brit miniszterelnök kijelentette: mindezek alapján nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja. Az indikatív képviselői szavazások valóban nem kötelezik a kormányt cselekvésre.

  • Fokozódik az elégedetlenség
Szombaton minden idők egyik legnagyobb tüntetését tartották Londonban az újabb népszavazás kiírásáért. A demonstráción a szervezők becslése szerint több mint egymillióan vettek részt. Hétfő estig több mint 5,5 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexit-folyamat leállítását és a brit EU-tagság fenntartását követeli. Ez rekord a hasonló hivatalos petíciós kezdeményezések történetében. A brit kormány azonban az újabb EU-népszavazás kiírását és a Brexit törlését egyaránt határozottan elveti.

London, 2019. március 23.
Az újabb Brexit-népszavazásra buzdító, People’s Vote – A nép voksa – nevű kampánycsoport aktivistái Theresa May gúnyfiguráját viszik Londonban 2019. március 23-án.
MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Hivatalosan egyelőre nem ismert, hogy a képviselők által kiharcolt szerdai vitanapon milyen alternatív Brexit-forgatókönyvek kerülhetnek napirendre, de az eddigi képviselői nyilatkozatokból következtethetően felmerülhet akár egy olyan Brexit-formula is, amely a kilépés után is vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot az Európai Unióval, vagy továbbra is érvényesítené az EU egységes belső piacának szabályrendszerét.

Mindez a jelenlegi uniós szabályok alapján azzal is járna, hogy a brit kormánynak változatlanul el kellene fogadnia a szabad mozgás alapelvét, London azonban elsősorban éppen a bevándorlás feletti ellenőrzés visszaszerzésének igényével érvelve kíván kilépni az EU vámuniójából és belső piacáról is.

A londoni alsóház eddig kétszer utasította el igen jelentős – januárban 230 fős, két hete 149 fős – többséggel a kormány által az EU-val még novemberben elért Brexit-megállapodást. A kormányzati oldal keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A kormány eredeti szándéka az volt, hogy a megállapodást kedden harmadszor is az alsóház elé terjeszti szavazásra, ez azonban nagy valószínűséggel elmarad, miután Theresa May hétfői alsóházi felszólalásában kijelentette: “a dolgok jelenlegi állása alapján” továbbra sincs meg a többség a házban a Brexit-egyezmény elfogadásához.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás