Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szaúd-Arábia globális “mosoly-offenzívába” kezdett. A múlt héten első ízben neveztek ki nőt Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetségének élére, miközben az ország ellentmondásos, de facto vezetője, Mohammed bin Szalmán koronaherceg épp most fejezte be nagyszabású ázsiai körútját, amely során több milliárd dollár értékű kereskedelmi és befektetési ügyleteket kötött Kínával, Pakisztánnal és Indiával.
Mindössze öt hónap telt el azóta, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírót meggyilkolták az isztambuli szaúdi főkonzulátuson. Az ügyben kinevezett ENSZ-jelentéstevő, Agnes Callamard, valamint a CIA és a legtöbb nyugati hírszerző ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy maga a szaúdi trónörökös a bűncselekmény fő felelőse, amit azonban a szaúdi tisztviselők határozottan tagadnak.
Az incidens következtében a korábban sokak által ünnepelt Mohammed bin Szalmánt a G20-ak decemberi argentínai csúcstalálkozóján messzire elkerülték a világ vezetői (kivéve Vlagyimir Putyin orosz elnököt). A koronaherceget azóta is számos bírálat éri a Nyugat részéről, és nem csak a Hasogdzsi-ügy miatt, hanem a békés tüntetők rutinszerű bebörtönzése, valamint a katasztrofális jemeni háborúban való aktív szerepvállalás miatt is.
Tehát mi számára a leglogikusabb lépés?
Az, hogy Kelet felé fordul, mint ahogy azt a legtöbb Öböl-menti arab állam vezetője is tette 2011 környékén, miután Európa a zsarnoki magatartás miatt kritizálta a térség országait. Mohammed bin Szalmánt persze vörös szőnyeggel fogadták Ázsiában.
A mostanában súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő Pakisztánban a szaúdi delegáció húszmilliárd dollár értékben írt alá hét befektetési megállapodást, amelyek több területre terjednek ki, az ásványkincsek kitermelésétől a petrokémiai termékek feldolgozásán át a megújuló energiáig – többek között például szaúdi pénzből épül kőolaj-finomító és petrokémiai üzem Gvádar kikötőjében, az ország délnyugati részén. A tervek szerint a kikötőtől egészen Kínáig vezető kőolajvezeték is épül a Pakisztán-Kína gazdasági folyosó névre keresztelt gazdasági gigaprojekt keretében. A fogadtatás részeként a trónörökös repülőgépét pakisztáni vadászgépek kísérték a repülőtérre.
A koronaherceg Pakisztánból Indiába utazott, ahol Narendra Modi miniszterelnök melegen üdvözölte, és ahol bin Szalmán folytatta a hatalmas befektetési ügyletek megvitatását, elsősorban az energiaszektorban, továbbá megegyeztek abban, hogy a két ország erősíteni fogja együttműködését a terrorizmus elleni harc, illetve a tengeri és kiberbiztonság területén. Újságíróknak adott nyilatkozatában a trónörökös hangsúlyozta Szaúd-Arábia és a dél-ázsiai ország régi barátságát, s hangot adott annak a reményének, hogy mostani látogatása tovább erősíti a kétoldalú kapcsolatokat és a kölcsönös megértést.
Újdelhi, 2019. február 20.
Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörököst (b) fogadja Ram Nath Kovind indiai államfő (k) és Narendra Modi miniszterelnök Újdelhiben 2019. február 20-án.
MTI/EPA/Haris Tjagi
Kínában szintén a két ország közti együttműködés elmélyítéséről állapodtak meg, s a csúcstalálkozó alkalmával itt is milliárdos üzletek köttettek. Az Aramco szaúdi olajvállalat a kínai Norincóval közös vegyesvállalatot hoz létre, és 10 milliárd dollár beruházással olajfinomítót és petrokémiai üzemet épít Kína északkeleti részén, Pancsinban. Ezzel Rijád célja, hogy ismét Kína első számú kőolaj-beszállítójává váljon, miután Oroszország három évvel ezelőtt ezen a téren letaszította a dobogó csúcsáról.
Bár Mohammed bin Szalmán pozíciója Szaúd-Arábiában a körút előtt is biztonságban volt, lévén nincs más komoly versenyző, aki a trónra pályázik, a meleg fogadtatás a stratégiailag fontos ázsiai országokban mégis “jó reklám” a Hasogdzsi-gyilkossággal gyanúsított koronahercegnek.
Az Egyesült Államok keményebb dió lesz
Nem véletlen, hogy az újonnan kinevezett szaúdi washingtoni nagykövet nő. Ríma bint Bandár bin Szultan bin Abdel-Azíz hercegnő sikeres üzletasszony, aki mellszélességgel támogatja a szaúdi nők nagyobb társadalmi szerepvállalását.
Az új nagykövet előtt komoly feladat áll, hiszen egy nagyon kritikus amerikai kongresszussal és médiával kell szembenéznie – utóbbi széles körben beszámolt a szaúd-arábiai emberi jogi helyzet hiányosságairól.
Hol van mindeközben Európa?
Röviden: dilemmában.
Szaúd-Arábia például Nagy-Britannia legnagyobb közel-keleti kereskedelmi partnere, a kapcsolat meglététől 50 000 brit munkahely függ. A sivatagi királyság hatalmas olajtulajdonával hatalmas piac az exportőröknek és – ellentmondásos módon – a brit fegyverek egyik legnagyobb vásárlója.
A Nagy-Britanniával és Franciaországgal való kapcsolatok érezhetően hűvösebbé váltak, de egyik ország sem tett jelentős intézkedéseket Rijád ellen. Németország ezzel szemben bejelentette, hogy felfüggeszti a fegyverek és katonai eszközök exportjára vonatkozó engedélyek kiadását Szaúd-Arábiának, ami viszont azzal fenyeget, hogy a brit-szaúdi ügyleteknek is árthat, mivel a Typhoon-vadászgépek egyes alkatrészeit Németországban gyártják.
Szaúd-Arábia üzenete a Nyugat számára kettős
Ázsia nagy, fontos nemzeteihez közeledve azt mondja: “Vannak más barátaink a világ minden tájáról, akik örömmel dolgoznak velünk.” A fiatal, női washingtoni nagykövet kinevezése ezzel szemben azt mondja: “Tudjuk, hogy rossz fát tettünk a tűzre, és örülünk, ha meghallgatjátok a mondandónkat, mi is örömmel hallgatjuk a tiéteket.”
Ami azonban Szaúd-Arábia kritikusai számára a legfontosabb, az az, hogy mindez lesz-e bármiféle hatással arra, hogy a királyság jelenleg minden politikai elégedetlenséget vasszigorral torol meg.
Forrás: BBC / MTI / Kitekintő
