Macron konkrét intézkedéseket jelentett be, de már ez sem elég a tüntetőknek

Emmanuel Macron francia államfő hétfő esti televíziós beszédében jogosnak nevezte a francia kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárgamellényesek elégedetlenségét, a vele járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, és jelezte: tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban, valamint azt is elismerte, hogy nem ismerte fel azonnal a szociális válság jeleit. A köztársasági elnök 13 perces beszédét nagy várakozás előzte meg, miután a december 1-jei erőszakos zavargásokba torkollott tüntetőnap után most először szólalt meg az ügyben.

Emmanuel Macron jelképesen „gazdasági és szociális rendkívüli állapotot” hirdetett ki, és elmondta: az a célja, hogy Franciaországban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából. Az elnök emellett konkrét intézkedéseket is bejelentett a tüntetők anyagi terheinek enyhítésére: a minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, ami az infláción felül mintegy 10 százalékos emelést jelent.

Továbbá a 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékokat fizetni (eddig csak az 1200 eurónál alacsonyabb nyugdíjak mentesültek a járulékfizetések alól), a túlórapénzek pedig a jövő évtől kezdődően adó- és járulékmentesek lesznek. Ez utóbbit, a 2007-2012 között hivatalban volt Nicolas Sarkozy államfő által bevezetett intézkedést az előző elnök, a szocialista Francois Hollande törölte el.

Macron arra kérte a munkáltatókat, hogy minden munkavállalónak fizessenek év végi bónuszt, amely adó- és járulékmentes lesz. Ennek érdekében az elnök kedden és szerdán fogadja a nagyvállalatok és bankok vezetőit. Macron azt is szeretné, ha minden francia nagyvállalat ezentúl Franciaországban adózna.

A bejelentett intézkedések Olivier Dussopt költségvetési államtitkár szerint mintegy 8-10 milliárd euróba kerülhetnek a költségvetésnek. Az Európai Bizottság azonnal jelezte, hogy figyelemmel kíséri a bejelentett új kiadások költségvetési vonzatait.

A sárgamellényesek és az ellenzék is elismerte, hogy az elnök megtette az első szociális lépéseket, de úgy értékelték, hogy a tüntetések folytatódni fognak, s jövő szombaton ismét jelentős mozgósítás várható.

Párizs, 2018. december 8.
Emmanuel Macron francia elnököt ábrázoló transzparenst tart a kezében a rendőrsorfal előtt a francia kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők egyike a párizsi Champs-Elysées sugárúton 2018. december 8-án.
MTI/AP/Michel Euler

Az államfő jogosnak nevezte a sárgamellényesek elégedetlenségét, jelezte, hogy megértette a „dühöt”, az azzal járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, és érzékeltette: tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban. „Azonban semmilyen elégedetlenség nem igazolhatja egy rendőr, egy csendőr megtámadását. Amikor az erőszak elszabadul, a szabadság véget ér” – mondta Macron.

Az államfő szerint negyven év problémái törtek felszínre az útblokádoknál, amelyeket a politika eddig nem tudott orvosolni, és ebből vállalta a saját részét is a másfél évvel ezelőtti megválasztása óta.

„Tudom, előfordult, hogy megsértettem egyeseket önök közül a szavaimmal” – mondta Emmanuel Macron, akit az elmúlt hónapokban gyakran ért az a vád, hogy lekezelő és arrogáns a szerinte a változásoknak ellenálló franciákkal szemben. Elismerte azt is, hogy sokan érezhették úgy, hogy a sárgamellényesek problémái nem érdekelték őt. Pedig – ahogy fogalmazott – ennek a válságnak az előérzete miatt indult a 2017-es elnökválasztáson és indította el a reformprogramját annak érdekében, hogy mindenki jobban élhessen. „Nem felejtettem el ezt az ígéretemet. Olyan Franciaországot szeretnék, ahol mindenki méltó módon élhet a munkájából” – hangsúlyozta.

Az államfő megerősítette, hogy országos szintű egyeztetések kezdődnek a politikai képviselet megreformálásáról is, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetéséről. Kizárta viszont a vagyonadó visszaállítását, amelyet a ciklusa kezdetén törölt el a nemzetgyűlés, és amelyet az egyik legnagyobb igazságtalanságként emlegetnek a sárgamellényesek. Az elnök szerint az intézkedésnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre, ugyanis a vagyonosok nem viszik külföldre a pénzüket és szívesebben fektetnek be Franciaországban.

  • Előzmények
A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen november 17-én kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány – eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének – a múlt héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint Emmanuel Macron népszerűségi mutatója decemberben 23 százalékra csökkent, s ezzel elődje, a szocialista Francois Hollande megválasztása utáni, ugyanezen időszakban mért tetszési mutatója alá süllyedt.

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak. A fővárosban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borítottak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, több mint 1700-an kerültek őrizetbe.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

alterezo.hu

Kritika és önmegvalósítás (x)

Valaha érezted úgy, hogy mások túl gyakran szólnak bele az életedbe? Az emberek gyakran szeretnek tanácsot adni másoknak, és sokszor úgy érzik, hogy nálad jobban tudják, mi a helyes. Ilyen helyzetekben fontos megtalálni a saját utadat anélkül, hogy hagynád, hogy mások negatívan befolyásoljanak.

Read More »