Kína többé már nem a világ szeméttelepe

Évtizedeken át Kína volt a világ legnagyobb hulladékimportőre. Ez egy olyan státusz volt, amit számos ország magától értetődőnek vett, ezért szinte az egész világot hidegzuhanyként érte, amikor az ország közölte: 2018-tól kezdődően nem vesz át bizonyos típusú hulladékokat, szám szerint 24 fajtát. Három és fél hónap telt el a tiltás kezdete óta, lássuk, hol tart most a dolog és mit kezd a világ a kialakult helyzettel.

Lévén Kína nem engedi be a szemetüket, a hulladékexportőrök jelenleg is alternatívák után kutatnak, eddig nem sok sikerrel. A szakértők szerint ugyanis a javaslatok egyike sem tekinthető hosszú távú megoldásnak a hulladékgazdálkodás új globális rendjének szabályozására.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió és Japán exportálta a legtöbb hulladékot Kínába. „Számukra a kínai tilalom azt jelenti, hogy a fő hulladékbefogadási csatorna megszűnik, így rövid időn belül váratlan problémákkal kell szembenézniük” – mondta Neil Wang, a Frost és a Sullivan tanácsadó cég egyik vezetője.

Az intézkedés életbe lépése előtt a világ szemetének fele Kínában kötött ki. Ez azt jelentette, hogy csak 2016-ban az ázsiai ország 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásárolt, mégpedig mintegy 18 milliárd dollár értékben.

A szemét – különösképp az importált szemét – hosszú évekig hatalmas üzlet volt Kínában. Az ország az 1980-as években kezdte el behozni a hulladékot külföldről, hogy működtetni tudja az egyre növekvő feldolgozóipari ágazatát. Nemsokára hulladék-feldolgozó és újrahasznosító iparrá nőtte ki magát, de a szemét nem megfelelő kezelése és a hatékony felügyelet hiánya miatt az ország pillanatok alatt jelentős szennyezővé vált.

A világ második legnagyobb gazdasága ezért megduplázta a levegő, a víz és a föld tisztítására irányuló erőfeszítéseket. Hszi Csin-ping kínai elnök intézkedései nyomán több tízezer olyan gyárat zártak be az elmúlt időszakban, amelyek hozzájárultak a szennyezéshez, továbbá szorgalmazták a megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatát.

Az ország előtt azonban még így is hosszú út áll. Mint azt a chicagói egyetem márciusban kiadott tanulmánya is kimutatta: a levegőszennyezés szintje még mindig meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott globális normákat.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Azonban a tavaly júliusban bejelentett és 2018 januárjában bevezetett, 24 típusú hulladék importjára vonatkozó tilalmat a környezetvédők örömmel fogadták és a globális zöld erőfeszítések nagy győzelmeként értékelték. Mint mondták, a kínai döntés nem csak ezt az országot segít megtisztítani, hanem más nemzeteket is arra kényszerít, hogy jobban kezeljék saját szemetüket.

„Ez a szabályozás világszerte lökéshullámokat fog elindítani, és számos országot arra kényszerít, hogy levegyék a szemellenzőt, amelyet a hulladékkal kapcsolatban évek óta hord a világ” – jelentette ki Liu Hua, a Greenpeace egyik vezető aktivistája tavaly decemberben, mondván: a pekingi lépés „ébresztő lesz a világ számára”.

Az Egyesült Államok nem ért egyet a kínai tilalommal

Mint azt a hulladék-feldolgozók washingtoni székhelyű szakmai szervezete (ISRI) megjegyezte: azáltal, hogy Kína mindennemű, általa hulladéknak tartott cikket kitiltott, egyben blokkolja a „selejt árucikkek” behozatalát is.

„Az ilyen hulladékok hiánya miatt a kínai gyárak jelenleg olyan anyagokat használhatnak, amelyek károsabbak a környezetre. A tilalom megakadályozza az értékes és energiatakarékos selejtáruk áramlását, amire a kínai gyártóknak viszont szüksége lenne” – mondta Robin Wiener, az ISRI elnöke.

„Az eredmény pedig nem csupán az, hogy például az Egyesült Államokban újrahasznosítható anyagok kerülnek elhelyezésre a hulladéklerakókban, hanem ráadásul a kínai gyártók – amelyek üvegházhatást okozó gázokat termelnek gyártási folyamataik során – vadiúj anyagokat használnak ahelyett a selejt helyett, ami a környezet számára előnyös volt” – fejtette ki.

Az USA ezért felszólította Kínát, hogy szüntesse meg a tilalmat.

Kína nem hátrál meg

Kína elismerte az Egyesült Államok által felvetett aggodalmakat, és kijelentette, hogy „tovább fogja módosítani a hulladékimport-kategóriákat”, de nem áll szándékában visszavonni a tilalmat.

A kínai vámügyi adatok szerint a szilárd hulladékok – köztük a műanyag, a papír és a fém – behozatala 54 százalékkal csökkent 2018 első negyedévében. Ugyanebben az időszakban számos délkelet-ázsiai ország, például Vietnam, Malajzia és Thaiföld hulladék-behozatali csúcsokról számolt be. Ez azt jelenti, hogy a szemetet jobb híján oda irányították át.

Délkelet-Ázsiának jelentős légszennyezéssel kell szembesülnie a gyakori erdőtüzek miatt, így „a legutolsó dolog, amire szüksége van az, hogy a hulladék importálásával növelje a problémáit” – mondta Lawrence Loh, a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora.

„Hosszú távon a probléma gyökerét kellene megoldani: Észak-Amerikának és Nyugat-Európának tudatos erőfeszítéseket kellene tennie a hulladék csökkentése érdekében. Ahelyett, hogy a következő hulladéklerakó helyét keresik, a fejlett országoknak felelősséget kell vállalniuk a hulladékgazdálkodás fenntartható gyakorlatokon keresztül történő szabályozásáért” – tette hozzá.

  • A britek már jó úton haladnak
Theresa May nemrégiben a műanyaghulladék teljes felszámolását célzó, negyedszázadra szóló, átfogó környezetvédelmi tervet jelentett be. A brit kormány az első lépések között adóintézkedésekkel és egyéb ösztönzőkkel az áruházakat igyekszik rávenni az eldobható, egyszer használatos műanyagok kiiktatására termékkínálatukból és a csomagolóeszközök közül. Tovább a teljes cikkre

Forrás: CNBC / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »