2018 a nagy ellentmondások éve lesz Romániában

A legtöbb nyugati elemző szerint 2018 a nagy ellentmondások éve lesz Romániában, mert a makrogazdasági mutatók jóknak tűnnek, de a társadalom mély struktúráiban egyre nagyobbak a feszültségek, megugrott a kivándorlás, akadoznak a kormányzati fejlesztések, és az infláció erodálja a bérnövekedést.

A román sajtóban elszaporodtak a „valami rossz fog történni” témájú publicisztikák – ami többek szerint inkább azt jelzi, hogy az ország nyilvánossága erőteljesen manipulált. A kormányzaton belül tisztázatlan a modernizációs program. Erre utal, hogy eltérőek a kormány és az elnöki hivatal középtávú politikai és gazdasági prioritásai. Mindez tovább növeli a belpolitikai zavart.

Az alábbi elemzésből kitűnik, hogy a román gazdaságpolitika korrekcióra szorul, de nem várható nagyobb válság. Már csak azért sem, mert növekszik az ipar kivitele, s élénkül a fő partner, az Európai Unió gazdasága, és mindez stabil fejlődési pályát biztosít Románia számára – ha nem is az eddigi magas növekedéssel.

Feszültségekkel terhes román társadalom és gazdaság

A bővülő gazdaság ellenére miért tapasztalható a bizonytalanság érzése az egész román társadalomban 2018 elején? Leginkább azért, mert a hétköznapokban a makrogazdasági sikerek helyett a problémák kerülnek az előtérbe:

  • az év első két hónapjában romlott a román fizetőeszköz, a lej árfolyama;
  • a fizetésemeléseket meghaladóan növekedtek az élelmiszer- és üzemanyagárak;
  • a médiában pedig elszaporodtak az összeesküvés- és katasztrófaelméletek, amelyek fő célja félelmet gerjeszteni a lakosságban.

A gazdasági és politikai turbulenciák mellett tehát egy új típusú kihívás van kibontakozóban Romániában, amely a különböző hatalmi központok kelet-európai hibrid hadviselése részeként egyre inkább a nyilvánosságban jelentkező információs támadásnak tekinthető.

A statisztikák szerint az internet vált a fő tájékozódási forrássá, és terjed az e-kereskedelem, e-ügyintézés, ami alkalmat jelent a csekélyebb lehetőségekkel rendelkező, nem állami tényezőknek is a nyilvánosság alakítására.

Románia a kiber- és információs hadviselés terén a kilencedik legfenyegetettebb állam a világon. E támadások célja, hogy félelem- és bizonytalanságkeltéssel manipulálják a közvéleményt, és azon keresztül a kormányzatot. Egy bizonytalanságban élő közösség már egy kisebb provokáció révén is befolyásolható. A felmérések szerint a románok ma már jobban rettegnek sok mindentől, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Növekedett a kisebbségek elutasítottsága és a háborús veszély érzete, de többen hisznek pl. a földönkívüliek ármánykodásaiban, az illuminátusok összeesküvésében vagy az egészségügyi oltások károsságában is.

Ez a bizonytalanság pedig nem kedvez a gazdaságnak sem, mert például csökken az állampolgároknak az intézmények, különösen az igazságszolgáltatás iránti bizalma.

Románia belpolitika zavarainak az egyik összetevője a bizonytalan gazdaságpolitika (lásd az infrastruktúra-fejlesztés ellentmondásait, az autópályák problémáit), amelynek következtében nem tapasztalható a gazdasági kihívások kezelésére alkalmas koherens elképzelés.

Az infláció tavaly meghaladta a 3 százalékot, a költségvetési deficit pedig 3 százalék körüli, s nem csökken a munkanélküliség sem – és ez már nemzetközi szinten is aggodalmat kelt. A hirtelen megugrott kiadások miatt is kétségessé válik az idei költségvetési terv megvalósítása. Ha az év végére tovább emelkedik a deficit és az infláció, és jelentősen csökken a gazdasági növekedés, problémák lehetnek a nagy állami elosztórendszerek finanszírozásával.

Ennek fényében nem érthető, hogy az élénkítés helyett a kormány miért növelte a vállalkozói hitel kamatát, és nehezedtek a hitelfelvétel feltételei. A lej leértékelése pedig drágábbá teszi a külföldi hitelek felvételét is. Az árak, a hitelek, az euró drágulása együttesen még súlyosabb következménnyel járnak, s azt legelőször a lakosság, majd a vállalatok érzik meg.

A kormány az EU-ban bízik 

A román kormányzati jelentések szerint 2017-ben a bruttó nemzeti össztermék nagyjából 7 százalékkal emelkedett, de ezt elsősorban az erőltetett kormányzati bérkiáramlás gerjesztette fogyasztásbővülés eredményezte, s csak kisebb mértékben az export növekedése. A román gazdasági bővülés 60-70 százalékát a vásárlóerő növekedése okozza, 20 százalékát pedig a gépipari exporté – szomszédunknál is egyre inkább a gépkocsigyártás lesz a gazdaság húzóereje. 2010-hez képest 40 százalékkal emelkedett a román export, főleg az erdélyi városok gépipara révén. A legnagyobb befektető Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria, újabban pedig Kína és India.

Viorica Dancila miniszterelnök minden jel szerint folytatja a bérkiáramlásra alapozó fogyasztásnövelő gazdaságpolitikát. A kormány e döntése mögött az állhat, hogy az EU gazdasága idén várhatóan 2-3 százalékkal növekszik, és Bukarest abban bízik, hogy többet tud exportálni, és a Nyugaton dolgozó román állampolgárok több pénzt fognak hazautalni. A gazdaságpolitika lényege tehát az, hogy az EU nagyobb vásárlóereje majd csendesebb vizekre húzza a román gazdaság hajóját.

Románia idei lehetőségei

Romániának jelentős és növekvő kereskedelmi deficitje alakult ki az EU-val szemben az elmúlt években. 2015-ben az 57 milliárd eurós összkereskedelemből 31 milliárd volt az import, amelynek mintegy 89 százaléka az Unióból érkezett. A továbbiakban a román gazdasági növekedés fő húzóereje az lehet, ha az ország a hagyományos közép-európai partnerek felé nyit, és növeli az ide irányuló exportját, hiszen itt vannak a legnagyobb és a legközelebbi piacok, itt ismerik a legjobban a román termékeket.

Teodor Melescanu külügyminiszter több alkalommal kifejezte a V4-gyel való, a gazdaság területére is vonatkozó együttműködési készségét; ez utóbbin belül külön is kiemelte a gépipari kooperációt. A külpolitika alakításában alkotmányos alapon igen fontos befolyással bíró, a korrupt titkosszolgálatok által befolyásolt Klaus Johannis elnök viszont nem óhajtja erősíteni a kapcsolatokat a V4-gyel, és inkább amerikai tőkével fejlesztené a román hadiipart és IT-cégeket.

Romániában tehát kétféle modernizációs elképzelés létezik, de a korrupció elleni küzdelem zavarai miatt nem valószínű, hogy egyik vagy másik fél felül tudna kerekedni, így a román külpolitikában a fő jellemző középtávon továbbra is a bizonytalanság marad.

2018-ra a legtöbb előrejelzés egy csökkenő tendenciájú, 5 százalék körüli GDP-bővülést mutat. Jövőre várhatóan 2-3 százalékosra mérséklődik a román bruttó nemzeti össztermék növekedése, ami a növekvő infláció miatt a gyakorlatban a gazdaság stagnálását fogja jelenteni. A kormány által gerjesztett fogyasztás már nem húzza majd a növekedést.

Egész térségünkre jellemző, hogy elsősorban a minőség, a hatékonyság, valamint a digitális gazdaság eredményez fejlődést, mert az extenzív gazdasági növekedési ciklus véget ért. Romániában máris 3 százalék körüli az infláció és a költségvetési deficit, ami tovább rontja az ország megítélését. A problémákat tetézi, hogy megdrágult a munkaerő, szakmunkáshiány van, valamint rosszak az útviszonyok és az infrastruktúra.

Az országban az egy főre eső átlagjövedelem csupán 50 százaléka (éves szinten kb. 9 ezer euró) az uniós átlagnak, a felzárkózáshoz távolról sem elég a néhány százalékos növekedés, így félő, hogy az ország reménytelenül leszakad, és kimarad a nemzetközi fejlődési trendekből. Tarthatatlanok az ambiciózus honvédelmi és infrastrukturális projektek, a beharangozott életszínvonal-növekedés. Mindez a kormányzás jövendő fő problémáit vetíti előre.

A jelenlegi baloldali-liberális koalíciós kormány valószínűleg helyén marad a 2020-as választásokig, de továbbra is fennáll a politikai instabilitás veszélye, mivel erősen vitatható az igazságszolgáltatás függetlensége, és ez elriaszthatja a külföldi befektetőket, valamint kedvez a titkosszolgálatok által manipulált korrupt politikusi-üzleti hálózatoknak.

A román törvényhozók nagy része vállalkozó is egyben, akik az állammal üzletelnek, a háttérben pedig ott állnak a mindenható titkosszolgálatok. Mindehhez adalék, hogy a kormány államtitkári karának kb. egyharmada titkosszolgálati akadémián végzett tanulmányokat.

A politikai ellenzék fő erejének számító nemzeti liberálisok (Partidul National Liberal, PNL) támogatottsága alacsony – a felmérésekben a 25 százalékot sem érik el –, nincs a kormányétól eltérő gazdasági programjuk. Az ellenzék gyengesége miatt tehát a belpolitikai feszültségek leginkább a kormány és az államfői hivatal között fognak megjelenni.

Marad a brüsszeli ellenőrzés, nincs schengeni tagság

Az eddigiekből kiderül, hogy a román belügyekben megjelenő ellentéteknek strukturális, mély társadalmi, gazdasági okai vannak, amelyeket nem lehet egykönnyen felszámolni. Ez azt is jelenti, hogy az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmuson (EEM) keresztül továbbra is monitorizálni fogja Romániát, és nem várható az ország schengeni tagsága sem.

Annál inkább várhatóak politikai zavarok: a regionális dominanciát szolgáló merész, rövid, kitörésszerű politikai projekteket az elszigetelődés (a szomszédokkal fagyos viszony, a multinacionális cégekkel rossz kapcsolatok) periódusai fogják váltani. Mindez összefüggésben van az említett eltérő modernizációs tervekkel. A politikai turbulenciákat a bukaresti hatalom hagyományosan információs támadásokkal igyekszik uralni.

A külföldi reakciók

Az elemzésben vázolt okok miatt már ez év végére nehezebb lesz Románia számára a külföldi befektetők bevonzása az országba. Egy külföldi üzletemberek körében végzett idei felmérés szerint a fő kihívás a gazdasági környezetnek a gyorsan változó kormányzati rendeletek és törvénykezés által is okozott kiszámíthatatlansága, azt követi a rossz infrastruktúra és az igényeket nem fedő szakképzés. A felmérés szerint már alig érkezik a Romániába zöldmezős beruházás, mert az állam nem mutatkozik megfelelő partnernek hozzá.

További gond az uniós alapokhoz való gyenge hozzáférés – amin viszont csak a régióknak adminisztratív felelősséget adó törvénymódosítás tudna változtatni. Ez utóbbi problémáknak a mélyebb oka az, hogy a román politikai elit bizonytalan, ingatag közösségi értékeik vannak, hiszen nem bíznak a polgárok szolidaritásában, önálló döntéseiben, ezért inkább tovább centralizálnák a hatalmat.

A 2018-as évnek viszont eredményeket is kell hoznia a román kormányzásban, mert jövőre államfői és európai parlamenti választások lesznek, Bukarest pedig átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A változásoknak pedig úgy kellene megtörténniük, hogy hatásukra beindulhassanak a reformok, és azok vonzóvá váljanak a szomszéd moldávok számára is – ahol szintén igen fontos parlamenti választások lesznek jövő év végén.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Barabás T. János – KKI / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »