Az eredetileg decemberre kitűzött venezuelai elnökválasztás előrehozását rendelte el a dél-amerikai állam alkotmányozó nemzetgyűlése kedden – a voksolást legkésőbb április 30-ig megtartanák az egyre súlyosbodó gazdasági válsággal küszködő országban.
A javaslatot, amelyet a kormánypárti testület egyhangúlag fogadott el, a Nicolás Maduro államfő vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) alelnöke, Diosdado Cabello terjesztette be.
A venezuelai alkotmány értelmében egy újabb hatéves elnöki mandátumnak 2019 januárjában kell kezdődnie, míg a választást azt megelőzően bármikor meg lehet tartani. Ugyanakkor a korábbi választási években a voksolást igyekeztek mindig az év végére kitűzni, elkerülve a hosszadalmas átmeneti időszakot az egyes kormányzatok között.
Elemzők szerint a kormányzó PSUV Maduro újraválasztásával akarja bebetonozni hatalmát, kihasználva az ellenzéki erők megosztottságát, amelyek nem voltak képesek kihasználni az elnökkel szembeni növekvő elégedetlenséget.
Maduro egyébként jó eséllyel indul Venezuelában, ahol a gazdaság összeomlása miatt egyre többen éheznek, és az elnök éppen ezt használja ki győzelmi esélyeinek növeléséhez: ahhoz ugyanis, hogy valaki a jelentős állami ártámogatásban részesített – olajat, rizst, tonhalat, tejport és lisztet tartalmazó – élelmiszercsomagokhoz jusson, úgynevezett hazafias igazolványt kell kiváltania, és egyben a kormányt támogató nyilatkozatot tennie.
- Kapcsolódó cikkeink:
Leonardo Padrón kormánykritikus író zsarolásnak nevezte a szabályozást, amely szerinte nem más mint, az „éhség csillapítása szavazatokért cserébe”.
Mindemellett a vezető ellenzéki politikusok közül legtöbben börtönben vagy hatósági őrizetben vannak, esetleg sikerült külföldre menekülniük, így lassan nem is lesz kire szavaznia annak, aki nem a jelenlegi kormányt támogatná. A Maduro-ellenes tábor egyik vezéralakját, Henrique Caprilest ráadásul egy másik ellenzéki vezetővel, Leopoldo Lópezzel együtt kizárták a választási folyamatból.
Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága a sorozatosan hibás gazdasági döntések, a borzalmas árfolyampolitika és az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott.
Maduro szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket.
Forrás: MTI/AP/dpa/Kitekintő