Észak-Korea lassan összeroppanhat a szankciók alatt

Észak-Korea egyre több nemzetközi szankcióval néz szembe, azonban még mindig talál módokat arra, hogy fenntartsa működését. A nagy kérdés, hogy meddig lesz ez így?

Az egyre szigorodó büntetőintézkedések ellenére a rezsim gazdasága tavaly 3,9 százalékkal nőtt – ez 1999 óta a leggyorsabb ütemű növekedés. Phenjan ebben az időben legalább 80 országgal üzletelt valamilyen formában, legalábbis a dél-koreai kormány adatai szerint.

Még nem tiszta, hogy az észak-koreai gazdaság hogyan teljesít ebben az évben, de tény, hogy a helyzet egyre nehezebb lesz az ország számára: az Egyesült Államok ugyanis újabb szankciókat jelentett be kedden, miután előző nap Donald Trump amerikai elnök a terrorizmust támogató országok listájára helyezte Észak-Koreát.

Gyengülő kínai kapcsolatok

Amikor a világ egyre keményebben kezdett bánni Phenjannal, a vezetők mindig az egyetlen biztos szövetségeshez, Pekinghez fordultak, hogy enyhítsék a bajokat. Ez a kapcsolat azonban újabban a romlás jeleit mutatja.

Észak-Korea a kereskedelme több mint 80 százalékát Kínával bonyolítja, de elemzők szerint a világ második legnagyobb gazdasága ebben az évben szövetségesei nyomására keményebb hangnemre váltott.

Andrei Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem professzora és a koreai tanulmányok szakértője hétfőn azt írta, hogy „180 fokos fordulat van folyamatban Kína észak-koreai politikájában”. A professzor erős kínai támogatást említett a „legkeményebb” ENSZ Biztonsági Tanács által elfogadott állásfoglalás kapcsán, amelyet valaha hoztak az észak-koreai kérdés kapcsán. Ez pedig egy olyan fellépés, amely meglepett számos megfigyelőt, beleértve őt is.

Hozzátette, hogy a kínai politikai döntéshozók és tudósok most azt mondják, hogy „Kína már torkig van Észak-Koreával, és most már tényleg szigorúbb politikára kell váltania”.

Észak-Korea a maga részéről valószínűleg érzi az új kínai megközelítés hatásait: Kína a múlt hónapban ugyanis kiadta a számadatokat, amelyek azt mutatják, hogy az Észak-Koreába irányuló üzemanyag exportja szeptemberben jelentősen megcsappant. Az észak-koreai szén behozatala 71,6 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest – köszönhetően annak, hogy Kína februárban már leállította a szénimportot –, míg a benzin exportja 99,6 százalékkal esett.

Elég lesz az orosz barátság és a titkos kereskedelem?

Tekintettel a pekingi látszólagos fagyosságra, nem meglepő, hogy Észak-Korea néhány tojást más kosarakban szeretne elhelyezni. Májusban az állami média arról számolt be, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető még azelőtt üdvözletét küldte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mielőtt más nemzetközi vezetőknek üzent volna.

Moszkvának és Phenjannak nagy múltja van: a Szovjetunió adta közel 30 évig – az összeomlásáig – Észak-Korea külkereskedelmének csaknem felét. Most úgy tűnik, hogy Oroszország ismét felerősíti részvételét. Csak hogy két példát említsünk:

  • A múlt hónapban egy nagy orosz távközlési vállalat révén Észak-Korea hozzájutott egy második internetkapcsolathoz. Tovább
  • Augusztus végén pedig Észak-Korea Moszkvában megnyitotta első oroszországi hivatalos utazási irodáját. Tovább

Ezen kívül további együttműködések is folynak: májusban indult útjára egy új kompjárat, amely Észak-Korea és Vlagyivosztok között szállít rakományt, míg az orosz állami hírügynökség bejelentette, hogy a két ország közötti vasúti összeköttetéseket is tervezi kiterjeszteni.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Mégis, a hivatalos kereskedelem volumene tavaly csak 77 millió dollár volt. Ez pedig nagyon messze van attól a 2015-ben bejelentett céltól, miszerint Oroszország 2020-ig tízszeresére – azaz egymilliárd dollárra – kívánja növelni kereskedelmét Észak-Koreával.

Szakértők azonban megjegyzik, hogy az Észak-Koreába érkező orosz olajszállítmányok nem jelennek meg a hivatalos váminformációknál, becslésük szerint tehát a tényleges kereskedelmi volumen legalább háromszorosa a felvett adatoknak.

A témában jártas professzorok azt állítják, hogy az orosz támogatás számos stratégiai célt szolgál, mint például Oroszország erős nemzetközi közvetítőként és nagyhatalomként történő ábrázolása.

Tehát valószínű, hogy továbbra is ködös lesz, hogy Moszkva miként fejleszti kapcsolatait Phenjannal. Benjamin Katzeff Silberstein, a Foreign Policy Research Institute kutatója, aki nyomon követi az észak-koreai gazdaságot, így fogalmazott a CNBC-nek: „A nap végén nagyon nehéz megmondani, hogy milyen kereskedelmet folytat Észak-Korea. Ez a kereskedelem pedig valószínűleg sokkal nagyobb volumenű, mint amit hajlamosak vagyunk felismerni. A kérdés, hogy ez a kapcsolat bővülni fog-e Oroszországgal a nemzetközi büntetőintézkedések fényében.”

Fegyverek, rabszolgák és szobrok

Hiába gyengült meg, a rezsimnek továbbra is vannak bizonyos erőforrásai, az ország ugyanis kettős gazdaságot folytat. Hivatalosan Észak-Korea legfőbb exportcikkei a szén és a textil, de (illegális) üzleti tevékenységei túlmutatnak ezeken a termékeken, kiterjesztve azokat a fegyverkereskedelemre és az exportált munkaerőre.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy becsüli, hogy több mint 50 000 észak-koreai alkalmazott dolgozik külföldön, főként Kínában és Oroszországban, de olyan országokban is, mint Malajzia, Katar, Etiópia és Lengyelország. A rezsim 1,2 milliárd és 2,3 milliárd dollár közötti összeget szerez évente abból, hogy a külföldre küldött észak-koreaiak – akik főleg az erdőgazdálkodás és az építőipar területén dolgoznak – „felajánlják” keresetüket az államnak. Összehasonlításképpen: az észak-koreai kereskedelmi forgalom volumene 6,5 milliárd dollár volt tavaly.

Dél-koreai források szerint Észak-Korea ezen kívül 2015-ben 300 millió dollárt zsebelt be fegyverek értékesítéséből. Ezen a listán a partnerek között megtalálhatjuk a szíriai kormányhivatalt, Egyiptomot, Jement és Kubát.

Az állam továbbá jövedelmező kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn több afrikai országgal: ez évente több mint 100 millió dollárt tesz ki. Az ENSZ jelenleg hét afrikai ország esetében folytat vizsgálatot az észak-koreai szankciók esetleges megsértése miatt, például építkezési projektek és fegyverek vásárlása miatt.

Az afrikai üzleti tevékenység nagy része mögött állítólag az észak-koreai tulajdonú Mansudae Overseas Projects vállalat áll. Csak hogy néhány projektjét említsük: Namíbiában végzett építkezések, valamint főként afrikai forradalmi vezetők óriás szobrai.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »