Nem működik a kínai acélgyártás visszafogása, tovább nőtt a termelés

Ígéretének dacára Kína növelte acéltermelését tavaly, aminek következményeként súlyosabbá vált a légszennyezettség az ország északi részén – derült ki egy hétfőn közzétett jelentésből.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet, valamint a kínai vas- és acélszövetséghez (CISA) kötődő egyik tanácsadó, kutató és információs szolgáltatásokat nyújtó cég, a Custeel közös tanulmányából kitűnik, hogy tavaly 36,5 millió tonnával nőtt Kína acéltermelése. Ez több, mint Brazília teljes éves termelése, és több mint kétszerese Nagy-Britannia acélgyártásának teljes teljesítményénél.

Kína a világ legnagyobb acéltermelője és egyben fogyasztója is, egymagában a globális termelés mintegy felét használja fel. Főbb kereskedelmi partnerei azzal vádolják Kínát, hogy önköltségi ár alatt adja el az acélt, ezért védővámokkal sújtottak egy sor kínai acélterméket.

Válaszul a pekingi vezetés tavaly azt ígérte, hogy 2020-ig évi 100-150 millió tonnával csökkenti a több mint 1000 milliárd tonnás gyártási kapacitásait.

Noha tavaly tényleg bezártak néhány acélgyárat, a kieső kapacitást több mint pótolta, hogy új üzemek kezdték meg működésüket, valamint korábban leállított gyárakat ismét hadrendbe állítottak. Az éves növekmény négyötöde a Pekinghez közeli három tartományból származik, és a gyártás bővülésének következményeként a tavalyi év végén és az idei év elején soha nem látott mértéket öltött a légszennyezettség a fővárosban – állítják a tanulmány szerzői, hozzátéve, hogy az acélgyártás a légköri szennyezettség második legnagyobb forrása Kínában.

Forrás: MTI/Reuters/AFP