Merkel elutasítja a befogadható menedékkérők felső határának kijelölését

Németországban lehetséges törvényben rögzíteni, hogy a bevándorlásban előnyben részesítik az európaiakat – mondta Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke egy keddi lapinterjúban, nyitottságot jelezve a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vonatkozó követelésére.

A kormányfő a bevándorlás mellett a menekültügyről is beszélt a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban, ismét megerősítve, hogy kitart eddigi politikája mellett, és elutasítja a befogadható menedékkérők felső határának kijelöléséről szóló CSU-s követelést.

Angela Merkel a CSU vezetőségének hét végi tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban szereplő “bevándorlás-korlátozási törvényről” szólva kiemelte, hogy az ilyen jogszabályok mindig a befogadó ország érdekein alapulnak és feltételekhez kötik a bevándorlást, amiben nincs kivetnivaló, mert éppen ez az ilyen törvények értelme minden országban.

Mint mondta, Németország is alkothat egy törvényt, amelyben az uniós tagságból kiindulva rögzíthetik például azt, hogy előnyben részesítik az Európából érkező bevándorlást. Azonban ennek az ügynek nincs köze a menedékjoghoz vagy a genfi menekültügyi egyezményhez.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ki a menekültpolitikájával a CDU nagy része és a CSU felől mutatkozó ellenállással szemben, rámutatott, hogy a CDU tavaly decemberi kongresszusán csaknem egyhangúlag hoztak határozatot a menekültpolitikáról, így rögzítették azt is, hogy a menedékkérők tavaly tapasztalt erősségű beáramlásának folytatódása túlterhelné Németországot, ezért ellenőrzés és irányítás alá kell venni a folyamatot, és jelentősen csökkenteni kell az érkezők számát.

Kiemelte, hogy ismert az álláspontja azzal a CSU-s követeléssel kapcsolatban, hogy évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menedékkérők számát. Egy ilyen felső határ helyett az uniós külső határ jobb védelmére kell törekedni, küzdeni kell a migráció “illegalitásának” felszámolásáért és a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, és az EU-Törökország megállapodáshoz hasonlóan méltányos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal és a tranzitországokkal.

Megjegyezte, hogy a menekültügyi döntéseket közös, “nemzeti erőfeszítésként”, a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőinek túlnyomó többsége, a tartományok és az önkormányzatok támogatásával hozták meg. Valamennyi intézkedés azt szolgálja, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi menekülthullám – mondta a kancellár, hozzátéve, hogy nemzeti és európai szinten is “megtaláltuk a megfelelő válaszokat” a kihívásra.

Azt is elmondta, hogy a menekültdráma jóval azelőtt kezdődött, hogy a német-osztrák határt nem zárták le 2015. szeptember 4-én mindazok előtt, akik “Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzetbe kerültek”.

A CSU vezetőségének a hét végén elfogadott, Világos irányvonal a bevándorlásban – humanitás, rend, korlátozás című állásfoglalásban a többek között CDU-s politikusok által is szorgalmazott bevándorlási törvénnyel kapcsolatban leszögezték: Németországnak ilyen jogszabály helyett a bevándorlást “korlátozó és irányító törvényre” van szüksége, amely rendelkezik arról, hogy “a mi keresztény-nyugati kultúrkörünkből” származó bevándorlókat kell előnyben részesíteni. “Egy államnak önállóan kell döntenie arról, hogy kit fogad be – nem a migránsok döntenek ebben” – áll a dokumentumban. A CSU ezzel az eddiginél világosabban rögzíti álláspontját a bevándorlási törvény másfél évtizede húzódó – a menekültügytől független – ügyében.

A bevándorlás szabályozásáról, irányításáról, feltételekhez kötéséről a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kormánya (1998-2005) idején dolgoztak ki törvényt, amelyet a CDU/CSU pártszövetség 2002-ben megbuktatott a törvényhozás tartományokat képviselő házában, a Bundesratban. Az ügy az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése révén 2014-ben került elő ismét, de a menekültválság miatt háttérbe szorult.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Durván büntetik a karanténszabályok megsértését Oroszországban

Az orosz parlament alsóháza által kedden megszavazott törvénytervezet értelmében azok, akik a járványügyi karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák, hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők. Egy másik tervezet értelmében - ha a járványhelyzet úgy diktálja - a kormány rendkívüli állapotot hirdethet ki, a valótlan hírek szándékos terjesztőire pedig öt év börtön lesz kiszabható.

Read More »

A járvány újabb katasztrófával fenyeget Szíriában

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese hétfőn azt mondta a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsban, hogy a fertőzöttség tíz megerősített szíriai esete és az egy ottani halálos áldozat csak a jéghegy csúcsa, és más országok helyzetéből következtetve a járványnak várhatóan katasztrofális következménye lesz a háború sújtotta országban, főleg a legvédtelenebb közösségekben.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás