EP: faramuci megoldás Kovács Béla mentelmi jogával kapcsolatban

Az Európai Parlament jogi bizottsága nagy többséggel úgy döntött, hogy olyan formulát ajánl a plenárisnak a magyar hatóságok által kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla ügyében, ami felfüggeszti a jobbikos politikus mentelmi jogát, de nem szünteti meg a képviselőségét. Ezzel a nyomozati vizsgálat vele szemben megkezdhető, de nem lehet letartóztatni.

A szakbizottsági ülésen résztvevő Niedermüller Péter (szocialisták és demokraták frakció, magyar) utóbb magyar újságíróknak nyilatkozva azzal magyarázta a képviselők – egyébként nem először alkalmazott, a ház rendtartásában lehetőségként szereplő – döntését, hogy vélelmezhető volt Kovács Béla esetleges letartóztatása abban az esetben, ha képviselői státuszában is felfüggesztik. Márpedig az euróhonatyák csak a vizsgálathoz akartak hozzájárulni, de magának a képviselőnek a tényleges bűnösségét illetően nem tudnak állást foglalni.

Az Oroszország számára – és az EU-intézmények kárára történő – kémkedéssel vádolt Kovács állítólag egyelőre kitart a mindent tagadó hozzáállás mellett, amihez képest Polt Péter legfőbb ügyész a tavaszi EP-szakbizottsági meghallgatásán államtitokra hivatkozva nem tudott semmilyen, ezt cáfoló tényleges konkrétumot mondani. A képviselők ilyen körülmények között úgy érezték, hogy nyugodt lelkiismerettel nem „adhatják ki” teljesen a gyanúba keveredett magyar EU-honatyát, viszont nem is kívánták akadályozni a Kováccsal kapcsolatos hivatalos gyanúk bebizonyítására – vagy azok cáfolatára – alkalmas hivatalos vizsgálat lefolytatását – jellemezte a kialakult helyzetet Niedermüller.

Amíg Kovács mentelmi joga fennáll, nem hallgatható ki, nyomozati eljárásba nem vonható be – emlékeztettek sokan (így maga Polt Péter is) már a Kovács-ügy korábbi fázisában. Hatósági részről kezdettől fogva éppen ezzel indokolták a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó ügyészségi kérelmet. A vétkesség tényleges fennállása nélkül viszont az EP-képviselőknek voltaképpen nem áll rendelkezésére fogódzó annak eldöntésére, vajon valóban jogosan vádolják-e társukat az adott pontokon? (Kovács rendre azzal védekezett, hogy amennyiben megvonják a képviselői jogát, akkor a magyar hatóságok már másnap letartóztatják, holott vétlen, ő csupán a képviselői munkáját végezte, amikor diplomatákkal találkozott.)

Szájer József (Néppárt, magyar, maga is a jogi szakbizottság tagja) tavasszal úgy jellemezte a helyzetet, hogy az EP szakbizottságának tagjai – nem lévén képesek nyomozati, vagy vádhatósági eljárást lefolytatni – ilyenkor kizárólag „a lelkiismeretük szavára” tudnak hallgatni.

A képviselők végül az utóbbi alapján nagy többséggel – két ellenszavazat és két tartózkodás mellett – úgy döntöttek, hogy azt az EP-szabályozásban létező jogi formulát alkalmazzák, ami megtartja ugyan képviselői státuszában Kovács Bélát, de az eljárások alól is felmentő mentelmi jogát egyelőre felfüggeszti. A képviselői státusz – EP-értelmezés szerint – még mindig megóv a letartóztatástól, bár utóbb az is kiderült, hogy ez a parlamenti elvárás jogilag már nem kötelező a tagországi hatóságra nézve. Azonban (ahogy Szájer József fogalmazott) „az együttműködés jegyében be szokták tartani”.

Úgy tudni, a két ellenszavazat a Le Pen-féle Nemzetek és Szabadságok Európája frakció tagjaitól érkezett, míg a Nigel Farage-féle Független és Közvetlen Demokrácia Európája pártcsoport képviselői tartózkodtak. Mindenki más megszavazta az amúgy a Kovács-ügy jelentéstevője által javasolt, de mások által is erőteljesen támogatott verziót. „Így még jobban kihangsúlyozódik az az elv, hogy minden egyes ügyet külön-külön, a saját speciális vonásai szerint kezelünk” – mutatott rá a többségi véleményre Niedermüller Péter.

Amihez Szájer József még azt tette hozzá: a legfontosabb, hogy a döntéssel lezárul a parlamenti szakasz, és módot adnak a minden körülmény tisztázására alkalmas hatósági vizsgálat lefolytatására.

A szakbizottsági ajánlásról az EP-eljárásrend értelmében a rögtön utána következő plenáris ülésen kell szavazni, ilyenre pedig legközelebb e héten szerdán-csütörtökön kerül sor Brüsszelben.

A magyar ügyészség 2014. május 12-i dátummal küldte meg az Európai Parlamentbe kérelmét, arra hivatkozva, hogy Kovács az európai intézmények ellen kémkedett. Az EP jogi bizottsága idén januárban jelezte a magyar ügyészségnek, hogy a kapott bizonyítékok alapján elegendő okot látnak arra, hogy napirendre tűzzék Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztési kérdését.