Mégsem Budapesten lesz a menekültkonferencia

Budapest helyett a luxemburgi főváros ad majd otthont október 8-án a nyugat-balkáni menekültkonferenciának. Erről tájékoztatta kedden a tagállamok belügyminisztereit a soros luxemburgi elnökség. A menekültválság kezelésére 2015-2016-ban fordítandó költségvetési források megduplázására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság.

Budapest helyett Luxembourgban tartják meg október 7-én vagy 8-án a nyugat-balkáni menekültútvonal stabilizálásának szentelt magas szintű konferenciát. Ezt értesülésünk szerint a luxemburgi soros elnökség jelentette be kedden a belügyminiszterek rendkívüli ülésén, majd szerdán Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai képviselő a nyilvánosság előtt is megerősítette az információt.

A konferencia megszervezésének ötlete eredetileg a magyar kormánytól származott, amely Budapestet ajánlotta színhelyként. A kezdeményezést azonban meglehetős fenntartásokkal fogadta kezdetben az Európai Külügyi Szolgálat, részben arra hivatkozva, hogy a megcélzott október eleji időpontig túl rövid idő áll rendelkezésre egy tartalmas esemény lebonyolítására. Az EKSZ ehelyett a földközi-tengeri térségre koncentráló november 11-12-i valettai (máltai) EU-Afrika csúcs előkészítésére kívánt fókuszálni.

A súlyos nyugat-balkáni menekülthelyzet azonban az EU vezetőit is meggyőzte arról, hogy nem lehet sokáig halasztani a konferenciát. A luxemburgi elnökség ezt most a belügyminiszterek október 8-i formális tanácsülésére, vagy még inkább az azt megelőző napra kívánja időzíteni, amire meghívnák a tagállamok és a térségbeli országok bel- és külügyminisztereit.

Az Európai Bizottság közben szerdai ülésén közleményt fogadott el, részletezve azokat a terveket és javaslatokat, amelyekkel a következő fél évben kíván előrukkolni a közös menekültpolitika terén, illetve a válságkezelésben.

A testület a 2015-16-ra a menekültpolitika céljaira korábban elfogadott 4,5 milliárd euró költségvetési forrás 9,2 milliárd euróra való megemelését javasolta, Kristalina Georgieva alelnök szerint anélkül, hogy a kiadási plafonon módosítanának. Ehelyett a kifizetéseknél létrejött mozgásteret és a források fejezeten belüli átcsoportosítására lehetőséget adó rugalmasságot használják ki a lehető legnagyobb mértékben.

Az új javaslatok értelmében 73 millió euróról 100 millió euróra emelnék fel annak a sürgősségi alapnak a keretét, amiből a tömeges menekülthullámmal szembenéző uniós tagállamoknak nyújtanak segítséget. A három uniós ügynökség, a Frontex, az EASO és az Europol költségvetését 600 millió euróval javasolja megemelni a Bizottság.

A világélelmezési program számára – amelyhez a legtöbb uniós tagállam megvágta a pénzügyi hozzájárulását, némelyik majdnem teljesen – 200 millió euró azonnali (2015) folyósítását indítványozta a testület, amely 2016-ban 300 millió euróval növelné a menekültek jobb elhelyezését szolgáló humanitárius segély mértékét.

A következő lépés az európai szomszédságpolitikai eszköz idei évre szóló támogatásának 300 millió euróval való növelése, ami a szíriai segélyalapba kerülne, és így 500 millió euróra növekedne annak a kerete. A tagállamoktól pedig azt kéri a Bizottság, hogy ezt töltsék fel 1 milliárd euróig.

A Bizottság ezenkívül kész 1 milliárd eurót mobilizálni Törökországnak, 17 millió eurót pedig Szerbiának és Macedóniának ahhoz, hogy könnyebben megbirkózzanak a menekültválsággal. Brüsszel arra is emlékeztet, hogy a közelmúltban javasolta egy Afrika pénzügyi alap létrehozását 1,8 milliárd eurós uniós hozzájárulással.

A Bizottság illetékes tagjai szerdai sajtóértekezletükön azt is bejelentették, hogy a hét végétől működőképessé válnak Olaszországban és Görögországban azok a befogadó és regisztrációs központok (hotspotok), amelyekben a két országba érkező menekülteket az uniós ügynökségek aktív részvétele mellett nyilvántartásba veszik és ujjlenyomatokat vesznek tőlük, mielőtt a kedden a tagállamok által elfogadott ideiglenes áthelyezési mechanizmus keretében a tagállamok közt szétosztanák őket.

A Bizottság az EU külső határainak a megerősítésére is javaslatokat készül előterjeszteni. A testület idén decemberben rukkol elő javaslatával a Frontex ügynökség megerősítéséről és „ambiciózus lépésekről, amelyek egy európai határ- és partim őrség létrehozásának irányába mutatnak”. 2016 márciusában jön ki a javaslat egy állandó áttelepítési mechanizmus létrehozására, valamint a dublini rendelet reformjára.

Dimitrisz Avramopulosz, menekültügyi biztos elmondta, hogy a dublini rendszert hozzá kell igazítani az új realitásokhoz. Megjegyezte, hogy a nagy számú menekült gyakran regisztráció nélküli befogadására vonatkozó nyár végi német kezdeményezés hozzájárult Dublin összeomlásához. „Ha a szolidaritás működni tud Dublin nélkül, akkor módosítanunk kell Dublint” – tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a menekültek áthelyezéséről szóló döntéssel a tagállamok de facto módosították a dublini szabályokat.

A Bizottság a belső határellenőrzést felszámoló schengeni rendszer mielőbbi visszaállítását is fontosnak tartja. „Schengen nem a probléma, hanem a válasz, ha teljes mértékben használjuk az eszközeit” – közölte a biztos.

Végezetül jövő év márciusában a legális bevándorlásról is letesz az asztalra egy javaslatcsomagot a Bizottság a már létező kék kártya rendszer módosításával.