A nyugati „rablók” felelősek a menekültválságért

Nem kétséges, a 2012 óta hivatalban lévő Tomislav Nikolić még sokáig magyarázkodni kényszerül majd hivatalos pekingi látogatásán tett meggondolatlan és néhol igencsak kínos mondataiért, amelyekről a BalkanInsight.com hírportál is tudomást szerzett kínai és orosz forrásokból tájékozódva. Az események lezárására hivatott közös sajtókonferencián a „Szputnyik” hírügynökség kérdéseire adott válaszai mindenesetre egyáltalán nem váltak előnyére az óriási menekülthullám alatt roskadozó, az Európai Unióhoz való csatlakozást kiemelt nemzeti prioritásként kezelő hazája számára, amely az uniós „mag-államok” jóindulatának elvesztésével akár könnyedén rendkívül súlyos helyzetben találhatja magát.

Az elnök meglátása szerint a nyugati gazdag, infrastrukturálisan is fejlett államoknak kiemelt felelősséget kell vállalniuk a közeljövőben az elsősorban az iszlám világ és Afrika felől érkezők befogadásában, mivel ezek az országok korábban majdnem egy teljes évszázadon keresztül kirabolták a jelenleg menekülteket legnagyobb arányban kibocsátó térségeket, elsősorban Szíriát. Szerbia első embere továbbá értetlenségét fejezte ki azon tény miatt is, miért kell az egész kontinensnek elszenvednie a hatalmas migrációs krízis következményeit, holott a Balkánt átszelők 90 százaléka négy tehetős, általa meg nem nevezett (ezek közül három valószínűleg Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) államban kíván menedékkérelmet benyújtani.

A média képviselői számára rendezett esemény ezután sem szűkölködött érdekes kijelentésekben, Nikolić ugyanis egy rendkívül furcsa hasonlattal igyekezett korábban elhangzott állításait illusztrálni. Példája szerint a nyugati múzeumok mind tele vannak korábbi földtörténeti korokból ránk maradt, később feltárt dinoszaurusz-, illetve mamut-csontvázakkal, ezeket azonban, mivel értelemszerűen helyben nem fellelhetők, eltulajdonították a már általa megnevezett helyekről. Nem mulasztott el ugyanakkor eldicsekedni arról a régészeti szenzációról sem, amelynek során egy hasonlóan teljes csontlelet feltárására került sor a szerbiai, Duna-menti Kostolac település mellett.

A II. világháború óta nem látott migrációs áradat kezelése, enyhítése érdekében a szerb államfő Brüsszel minél célirányosabb, elsősorban az ipart serkentő szíriai beruházásait tartja kívánatosnak, amellyel otthonmaradásra serkenthetné a hezitálókat. Minden egyéb esetben viszont nem kétséges, hogy az útnak indulók meg fogják találni a módját az öreg kontinensen való letelepedésnek, Szerbiában pedig nem fognak maradni, mivel nem felel meg az általuk még korábban elképzelt, sokszor csak vágyálmokat kergető, néhol igencsak torz Európa-képnek. Az EU-nak így a jövőben véleménye szerint mindenképpen a szerb példát kellene követnie.

Újságírói kérdésre az elnök kijelentette, hogy ugyan mindent igyekeznek megtenni a helyi hatóságok a humánus körülmények fenntartása érdekében, egyedül mégsem tudnak megbirkózni a válsággal. Nem habozott odaszúrni azonban egyik keleti szomszédjának, Bulgáriának sem, megdöbbenéssel értesült ugyanis a határvidéken elterülő hegyeken átjött menekültek beszámolóiról, akik semmiképp sem akartak visszatérni Szófia által ellenőrzött területre. Nikolić ezek után elképzelni sem tudja, mi történhetett az érintettekkel abban a demokratikus, 2007 óta pedig uniós tagországban.