A szerbiai polgárok júniusban 2240 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ami növekedést mutat májushoz képest, hiszen akkor 1990 volt az ebből az országból érkező menedékkérelmek száma. Szerbia ezzel a Szíria és Albánia utáni harmadik helyre került a menedékkérelmek számát tekintve – jelentette be a német külügyminisztérium migrációs és menekültügyi szövetségi szolgálata.
A Tanjug által közölt információk szerint a szerbiai állampolgárok az év első felében összesen 13.822 kérelmet nyújtottak be Németországban, ezt a számadatot tekintve Szerbia a negyedik, Szíria, Koszovó és Albánia után. Egyébként az első hat hónapban összesen 179.037 személy kért menedékjogot Németországban (159.927 első alkalommal, 19.110 ismételten), amit 132,2 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A legtöbb kérelem Szíriából, Koszovóból, Albániából, Szerbiából, Irakból, Afganisztánból, Macedóniából, Boszniából, Eritreából és Nigériából érkezett.
A német belügyminiszter meglátása szerint fontos különbséget tenni azok között, akiknek valóban segítségre van szüksége, illetve azok között, akik semmilyen feltételét nem teljesítik annak, hogy menedékjogot kapjanak Németországban. „Sokkal gyorsabban és jobban kellene a jövőben integrálni azokat, akiknek bizonyítottan joga van a védelemre, akiknek pedig nincs perspektívája a maradásra, azoknak a tartózkodását konzekvensebb és hatékonyabb módon kellene lezárni” – szögezte le.
A balkáni térségből érkező, leggyakrabban hamis menedékkérők gyakori témái a németországi politikai vitáknak. A bajor pénzügyminiszter például azt javasolta néhány nappal ezelőtt, hogy szüntessék meg a menekültek havi 140 eurós úgynevezett zsebpénzét, amelyet a menekültjogi eljárás ideje alatt kapnak. „Sok balkáni számára ez motivációt jelent arra, hogy kivándoroljon hozzánk” – jegyezte meg a politikus.