Elutasították a görög hosszabbítási kérelmet

Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát – közölte sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.

„A program kedd éjjel lejár” – szögezte le Dijsselbloem.

Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények azon javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak – tette hozzá az Eurózóna elnöke.

Közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere tovább folytatja a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek „az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez”. 

„Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot” – hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát.

Az Eurócsoport holland elnöke szerint „sportszerűtlen” Athén eljárása, a népszavazás kiírásával.  

„Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe” – mondta Dijsselbloem.

A holland pénzügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy a görög fél által a nyilvános nyilatkozatokban használt formula, miszerint a július 5-i népszavazás miatt „egy kevés idővel” kérik – mint most kiderült, sikertelenül – a június 30-án lejáró csomag meghosszabbítását, a tárgyalóasztalnál valójában nem néhány napos, hanem egyhónapos hosszabbítási kérelemként hangzott el.

Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, „az EKB független” intézmény. Görögországnak azonban – tette hozzá – teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.