„Electric Yerevan”- az örmény Majdan?

Tömeges tiltakozások kezdődtek néhány napja az örmény fővárosban, Jerevánban. A zavargások az után törtek ki, miután az ország közszolgáltatásait szabályozó bizottság megállapodott abban, hogy 16%-al emelik a villamos energia tarifákat, eleget téve ez által az „Örményország Villamosenergia Hálózatai” Részvénytársaság energiaszolgáltató szolgáltató kérésének. A vállalat a moszkvai székhelyű orosz Inter RAO energiaszolgáltató komplexum helyi leányvállalata.

A kormány által bejelentett 16%-os villamosenergia áremeléséről szóló döntés – mely hivatalosan augusztus elsejétől lép hatályba- óriási felháborodást okozott a poszt-szovjet országban, mivel az örmények úgy gondolták, hogy a villamosenergia árának növekedése  az egyéb alapvető  szolgáltatások árának emelkedését fogja eredményezni. Rengetegen vonultak utcára, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki.

Az ITAR TASS orosz hírportál értesülései alapján június 26-án a „Mondj nemet a rablásra!” közösségi  civil kezdeményezés résztvevői benyújtották követeléseiket a hatóságok felé. Az aktivisták követelik a Bizottság villamos-energia tarifáira vonatkozó döntésnek visszavonását. Második követelésük a tavalyi tarifák felülvizsgálata, valamint annak csökkentése. Végül, de nem utolsó sorban követelik, az erőszakkal fellépő rendfenntartó erők és az intézkedést elrendelők jogi felelősségre vonását.

A kezdeti megmozdulások 23-án erőszakos véget értek: a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, ami mindkét oldalon több tucatnyi sérültet eredményezett, valamint több száz aktivistát tartóztattak le.

You know a peaceful protest is effective when the only way to stop it is through violent suppression #ElectricYerevan pic.twitter.com/zxC12SpYBP

— Shant Reganyan (@shantosophy) 2015. június 24.

Az Russia Today (RT News) hírügynökség értesülései szerint szerdán a tüntetők elutasították a találkozást Szerzs Szargszjan örmény elnökkel, és bejelentették, hogy folytatják a tiltakozást  Jereván  központi terén. Az örmény tiltakozási hullámot a sajtó és a közösségi média „Electric Jereván” mozgalomnak nevezi.

Csütörtökön, június 25-én a hírportál értesülései szerint körülbelül ötezren vettek részt a tüntetésen, melynek fő helyszíne a Marshall Bagramyan sugárút.

Ijesztő hasonlóságok, vagy növekvő orosz paranoia?

Egy orosz felsőházi képviselő Igor Morozov véleménye szerint a jelenlegi tömeges örmény tüntetések hasonlítanak az ukrán tüntetések első hullámához. A képviselő szerint a tüntetések menedzselése mögött az Egyesült Államok jereváni diplomáciai missziója állhat.

Örményország most közel áll egy fegyveres államcsínyhez. Ez fog történni, amennyiben Szerzs Szargszjan elnök nem tanult az ukrán Majdan történéseiből és nem vonja le abból a megfelelő következtetéseket – mondta Morozov a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Morozov az ellenzék viselkedésében látja a fő hasonlóságot, mint az olvasható az RT News hírportálon: „Akkoriban az ukrán ellenzék szintén elutasította, hogy találkozzon Janukovics elnökkel és az Európai közösségek irányába fordultak.”

A képviselő rámutatott egy másik hasonlóságra is a két válság között- írja az RT News- , mivel véleménye szerint az amerikai nagykövetség igen aktív résztvevő volt az ukrán eseményekben és ez az örmény tiltakozások esetén is megfigyelhető . Véleménye szerint az amerikai diplomaták befolyása a kijevi történések esetén egyértelmű volt, és számos jelentés van arról, hogy a jelenlegi helyzetben is mélyen érintettek, azonban konkrét információt nem osztott meg a sajtóval.

„Meg kell jegyezni, hogy az örmény amerikai diplomáciai misszió a legnagyobbak között van, meghaladja az iraki kirendeltség számát, annak ellenére, hogy Örményország egy kis ország”- mondta Morozov.

Nem Morozov képviselő az egyetlen, aki Nyugati beavatkozásnak tartja az eseményeket, ugyanis a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának feje Konsztantyin Koszacsev is úgy véli, hogy a jelenlegi örmény patthelyzet rendelkezik minden olyan attribútummal, amelyek az utóbbi évek „színes forradalmait” jellemzik: „egy demokratikusan megválasztott rendszer megdöntése, tömeges utcai demonstrációk útján.”- nyilatkozott az ITAR TASS-nak Koszacsev.

Az Orosz Állami Duma Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó bizottság elnöke Leonyid Szluckij is csatlakozik a fentebb olvasható vélemények mellett.

„Kihasználva a szociális szférában felmerülő problémákat-, amelyek nem igazán tűnnek jelentősnek- az ellenzéki pártok vezetői tüntetők százait „csábították” az utcára. Sajnos a külföldi eredetű utasítások egyértelműen megfigyelhetőek. A kezdettől fogva politikai színezete van a megmozdulásoknak”- nyilatkozta Szluckij az ITAR TASS hírügynökségnek, azonban azt, hogy milyen egyértelmű külföldi utasításokról van szó, tőle sem lehetett megtudni.

A tiltakozások célja véleménye alapján „a jelenlegi uralkodó rezsim leváltása, mely rezsim köztudottan jelentős orosz támogatást élvez, valamint amely kormány csatlakozott az eurázsiai projekthez”.

Szluckij véleménye azonban mindezek ellenére az, hogy a jelenlegi örmény hatóság kellő hatalommal és befolyással rendelkezik annak érdekében, hogy a dolgok ne lépjenek az ukrán Majdan forradalom útjára.

Oroszország a poszt-szovjet térség „színes forradalmaira” a nemzeti stabilitást és a nemzetközi békét fenyegető megmozdulásként tekint. Ez év márciusában a Biztonsági Tanács elnöke, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat korábbi vezetője, Nyikolaj Patrusev azt mondta, hogy szükségét látja egy részletes tervet kidolgozásának a célból, hogy megakadályozzák a térségben az úgy nevezett „színes forradalmak” illetve más hasonló megmozdulások fellobbanását, amelyek célja a jogszerűen megválasztott hatóságok erőszakos leváltása.

Az ázsiai poszt-szovjet országokat Oroszország mindig is saját befolyási zónájának tekintette, úgy nevezett „közel külföldként” tekint ezekre az államokra. A poszt-szovjet térségben lezajlott „színes forradalmakat” Oroszország mindig is a nyugati beavatkozás számlájára írta. A kijevi események és Ukrajna „elvesztése” felélesztette az orosz félelmeket, hogy befolyása jelentősen csökkenhet ezekben az államokban, valamint a térségben az Egyesült Államok és az Európai Unió javára.