Ugrásra készen várja Brüsszel a német autópályadíjat

„Csőre töltött fegyverrel” várja az Európai Bizottság a német autópályadíj bevezetéséről szóló törvény aláírását, hogy ezt követően azonnal bejelenthesse a kötelezettségszegési eljárás elindítását a diszkriminatív rendelkezések miatt Németországgal szemben.

Brüsszelben már elfogadásra készen áll az a hivatalos felszólító levél, amelyet a német kormánynak küld a Bizottság, ha az államfő aláírja az autópályadíj 2016. júliusi bevezetéséről rendelkező törvényt – közölték a BruxInfóval nevük mellőzését kérő források.

Az Európai Bizottság közlekedési biztosa és a politikai felügyelete alá tartozó főigazgatóság az elmúlt hónapokban hiába győzködte a német közlekedési tárca vezetőjét a Brüsszel szerint a külföldiekkel szemben egyértelműen hátrányos megkülönböztetést alkalmazó jogszabály-tervezet módosításáról. Így a testületnek nem maradt más eszköze, mint az, hogy jogi eljárást indítson a törvény ellen.

Brüsszelnek tudomása van róla, hogy több más uniós tagállamban, így Lengyelországban és Belgiumban is árgus szemekkel figyelik a Bizottság és a berlini kormány között folyó vita kimenetelét, és adott esetben készek a némethez hasonló diszkriminatív útdíjrendszert bevezetni a saját autópálya hálózatukon.

A bajor tartományi kormány és a CSU nyomására elfogadott német jogszabály értelmében a német állampolgárok az általuk befizetett útdíj éves összegével csökkenthetnék a gépjárművek regisztrációs adóját. Mivel azonban ez a könnyítés kizárólag a Németországban nyilvántartásba vett gépjárművekre vonatkozik, diszkriminatív a német autópályákat használó külföldiekkel szemben, hiszen nekik a teljes autópályadíjat meg kellene fizetniük.

Az Európai Bizottság számára csak egy olyan megoldás lenne elfogadható, ami alapján ugyanolyan hosszú autópálya szakasz használatáért ugyanannyit kellene kifizetnie mindenkinek, függetlenül attól, hogy melyik ország állampolgára, illetve hol van regisztrálva az autója.

Információink szerint miközben a Bizottság már eldöntötte a kötelezettségszegési eljárás elindítását, a jogászok még mérlegelik, hogy felfüggesztő hatálya legyen-e az eljárásnak, vagy sem. Úgy tudni, hogy a felszólító levél kiküldése (ami tehát a kötelezettségszegési eljárás első szakaszának számít) még nem lesz felfüggesztő hatályú, ezt csak az esetleges második szakasznál, az indoklással ellátott vélemény elfogadásánál alkalmaznák. Így a határidők figyelembevételével 2016 júliusa, vagyis még a törvény hatályba lépése előtt felfüggesztenék annak alkalmazását.

A Bizottság reméli, hogy a kötelezettségszegési eljárás megnyitja majd a lehetőséget egy olyan útdíjrendszer kitárgyalására Berlinnel, ami a későbbiekben irányadó lesz más országok számára is.

Brüsszel ugyanakkor továbbra sem mondott le arról a tervéről, hogy hosszabb távon egységes európai útdíjrendszert javasoljon az EU-ban – húzzák alá bizottsági források.