Így kell fejleszteni az exportot

A Kitekintő ezúttal Strommer Olivérrel, a Brit Üzleti Központ vezetőjével készített interjút. Szó esett a központ feladatáról, a brit-magyar gazdasági kapcsolatokról és Magyarországról mint a britek számára csalogató befektetési környezetről.

Mit jelent az, hogy Brit Üzleti Központ, mivel foglalkoznak ezek az intézmények?

A Brit Üzleti Központok célja az, hogy a brit vállalatoknak és vállakozásoknak segítsünk abban, hogy növeljék az exportmennyiségüket külföldön, s hogy fektessenek be más országokba. Jelenleg 41 ilyen központ van szerte a világon a brit gazdaság számára stratégiailag kulcsfontosságú országokban.

Mindezt tesszük úgy, hogy a Központok a már létező Kamarákkal együtt dolgoznak, ezáltal egy kiterjedt kapcsolati hálót és intézményesített kapcsolatokat tudunk segítségül felajánlani azoknak a brit cégeknek, amelyek befektetni szeretnének egy adott országban. Például Magyarországon már több mint 25 éve létezik a Brit Kereskedelmi Kamara, ami hatalmas segítséget tud nyújtani egy újonnan érkező cégnek.

Nekünk, a Központok alkalmazottainak ezeket az erőforrásokat kell otthon, Angliában népszerűsítenünk, annak érdekében, hogy a brit vállalkozók befektessenek abban a térségben vagy országban ahol a Központ elhelyezkedik.

Mi a Magyarországi Brit Üzleti Központ feladata?

Mi elsősorban a brit kis- és középválallkozásoknak segítünk abban, hogy magyar illetve a közép kelet-európai régióban üzleti/kereskedelmi kapcsolatokat létesítsenek. A nagyobb multinacionális cégek már kevésbé szorulnak a mi segítségünkre, ők inkább a budapesti brit nagykövetséggel állnak szorosabb kapcsolatban. Munkánk célja az, hogy az angol kkv-k megtalálják a számukra megfelelő magyar partnereket, illetve exportálni tudják termékeiket a magyar és a régiós piacra. Amikor felkeres minket egy brit cég, jellemzően az egész régiót ajánljuk befektetési/export célra, hiszen míg magyarország esetében egy nagyjából 10, addig régiós szinten közel 130 milliós piacról beszélhetünk. Először felmérjük az igényeiket, majd kiterjedt kapcsolati hálónk segítségével megtaláljuk számukra a megfelelő partnert. Amennyiben egy felkérés meghaladja/túllépi a feladatkörünket vagy esetleg túl összetettenek bizonyulna számunkra, akkor igénybe vesszük a velünk kapcsolatban álló szakemberek, ügyvédi irodák, piackutató cégek segítségét. 

Jonathan Knott brit budapesti nagykövet 2013-ban egy interjú során említette, hogy 5000 brit kis- és közép vállalkozásnak van magyar üzleti/kereskedelmi kapcsolata. Mit gondol, hogyan fog alakulni a jövőben ezen vállalkozások száma?

Nagy Britanniában jelenleg minden ötödik kkv folytat export tevékenységet. Ezen az arányon szeretne a kormány javítani. A célunk az, hogy néhány éven belül minden negyedik brit cég exportáljon külföldre. Ezzel párhuzamosan a következő 3-4 évben szeretnénk, ha a magyar kereskedelmi/üzleti kapcsolattal rendelkező brit kkv-k száma az említett 5000-ről 8000-re emelkedne.

Ezeknek a Központoknak a pénzügyi hátterét ki biztosítja? A brit Kormány támogatásával jöttek létre ezek a központok, így kezdetben a Központok fenntartási költségeit a brit állam állja. A cél viszont az, hogy bármilyen másik vállalkozás ezek a Központok jövedelmezőek legyenek, így egy idő után egyre kevesebb támogatásban részesül a Központ. Mindezt úgy érik el, hogy a Központok különböző szólgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleiknek. A végcél az, hogy önellátóvá váljanak a Központok, hiszen ez a legjobb mércéje annak, hogy van értelme fenntartani azt az adott egységet abban az országban. Ha a Központ megalakulását követő években nincs elegendő megkeresés ami fenntartaná a Központot, akkor nincs értelme tovább folytatni a működést abban az országban, be kell zárni azt a Központot és egy másik térségben vagy országban kell nyitni egy újat.

A Magyarországi központ fínanszírozása milyen forrásokból táplálkozik?

Lévén, hogy egy éve alakult meg a központ, egyelőre a Brit kormány a központ fenntartási költségeinek 100%-át fizeti. Ahogy halad előre az idő, ez az arány persze csökkeni fog. A fennmaradó hiányt a szólgáltatásainkból adódó jövedelmből pótoljuk. Az általános segítségnyújtást természetesen ingyen nyújtjuk, de emellett fizetős szolgáltatásaink is vannak. A fő jövedelemforrásunk abból származik, különleges jelleggű felméréseket és piackutatásokat végzünk a partnereink segítségével brit cégek számára. Ezért a szólgáltatásért általában ugyan annyit kérünk el órabérben, mint bármelyik Brit Nagykövetség kereskedelmi osztálya. Természetesen ez az összeg változhat a kéréstől függően. 

Ön azt mondaná, hogy a magyarországi Központ megnyitása sikerként könyvelhető el?

Igen. Hamarosan az első évfordulónkat fogjuk ünnepelni, így még gyerekcipőben jár a Központ, de eddig rendkívül sikeresek voltunk: több mint 120 cégnek nyújtottunk segítséget az elmúlt 9 hónapban. A következő évben 270 céget szeretnénk elérni, így én úgy gondolom, hogy jó úton járunk, és bízunk a jövőben. Mint bármilyen cégnek, nekünk is arra kell törekednünk, hogy jövedelmezőek legyünk, így a megkeresések számának növekedése a Központ önellátását mozdítja előre.

Jellemzően milyen szektorban tevékenykedő brit kkv-k-nak vannak magyar üzleti kapcsolatai?

Minden szektorban fellelhetőek ilyen jellegű kapcsolatok, csak az arányokban van eltérés. Kiemelkedő az oktatás, azon belül is a nyelvoktatás illetve a továbbképzés, ezen kívül pedig a magyar start upok kapnak nagyobb figyelmet brit részről. Az energia szolgáltatás szintén fontos, például a paksi atomerőmű bővítésében olyan nagyobb brit cégek, mint a Rolls Royce is érdekeltek lehetnek. 

Milyen cégek szerepelnek a Brit Kereskedelmi Kamara taglistáján?

Jelenleg több, mint 100 cég van rajta ezen a listán. Közel 20 szektort képvisel a Kamara, az ügyvédi irodáktól kezdve, a különböző üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokon, szállodákon és pénzügyi intézeteken át az IT cégekig, kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk. A taglistánkon megtalálhatóak olyan nagy multinacionális brit cégek is, mint például a TESCO, Vodafone, Grayling. Az ilyen kapcsolataink segítenek abban, hogy ha példának okáért egy angol élelmiszer gyártó cég be szeretne törni a magyar paicra, akkor a termékeik a magyar TESCO-k polcain jelenhessenek meg.

Hogyan segítheti a magyar-brit üzleti kapcsolatok fejlődését az Egyesült Királyságban élő magyarok nagy száma?

Természetesen, ahogy nő az Egyesült Királyságban élő magyarok száma, úgy válnak az üzleti kapcsolatok is egyre szorosabbá. Éppen a napokban kaptunk egy megkeresést arról, hogy  hány olyan magyar van, aki az oxfordi vagy a cambridgei egyetemen végzett. Jó példája ez annak, hogy az angol diplomával rendelkező magyarokat a Magyarországon tevékenykedő brit cégek szívesen alkalmaznának.

Befektetési szempontból el lehet azt mondani Magyarországról, hogy egy megbízható célállomás?

Én úgy gondolom, hogy igen. A kormányzat stabil, a gazdasági növekedést jelző mutatók pozitívak és bizakodásra engednek okot. Egy brit kis- és középvállalkozás számára a legfontosabb tényezők a következők: stabil e a pénznem, illetve megvan-e annak a veszélye, hogy egy háború kiterjed az adott országra. Lévén, hogy Magyarország esetében a forint mutatói jók, valamint nincs semmi jel arra, hogy az ukrán konfliktus átterjedne Magyarországra, a befektetők szempontjából kiszámítható, megbízható célállomás vagyunk.

A térség többi országához képest milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik Magyarország?

A földrajzi elhelyezkedéséből adódóan az ország tranzitországnak mondható ami jelentős előnyt jelent a szállítás és a fuvarozás szempontjából. Erre a célra ki van építve az infrastruktúra ami megintcsak a javunkra írható. A magyar munkaerő árértéke a térség országaihoz képest megintcsak előnyt jelent, illetve Magyarországon sok, szakképzett, akár Angliában továbbtanuló munkavállaló van, akinek a képességeit tudják kamatoztatni brit cégeknél Magyarországon. A gazdasági és politikai stabilitása az országnak szintúgy a javára írható Magyarországnak. Hátránynak az mondható el, hogy a magyar kormány némely intézkedése és ezek kivitelezése is kissé elhamarkodott . Célszerűbb  lenne, ha több előzetes egyeztetésen és módosításon esnének át azok a törvénymódosítások, amelyek ráhatással lehetnek a befektetési környezetre.

Köszönjük szépen az interjút, Strommer Úr!

Az interjút közösen készítette Varga Tamás Bendegúz és Nagy Dénes András, a Nemzetközi Körtől. 

Közreműködött: Volom Sára.