Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A januári, 17 ember életét követelő brutális párizsi terrorcselekmények minden korábbinál élesebben szembesítették Európát saját fenyegetettségével, amely alól nagy lélekszámú muszlim kisebbsége miatt immáron az Appennini-félsziget sem kivétel – számol be a BIRN nem-kormányzati szervezet (NGO) olasz szolgálatoktól származó forrásaira hivatkozva a BalkanInsight.com hírportál. A jövőben így nem csupán a terepen végzett hírszerzői munka, de a balkáni partnerországok szolgálataival való harmonikus munkakapcsolat is felértékelődhet.
A veszélyhelyzet január elejét követően február 15-én, a 21 kopt keresztény lefejezése után érte el ismét tetőpontját, az embertelen tömeggyilkosságot rögzítő videófelvételen az iszlamisták alkalmi szószólója ugyanis közvetlenül üzent, ujjával Itália partjai felé mutatva: „Elfoglaljuk Rómát is Allah akarata szerint”. Az aggodalom azonban nem minden alap nélküli, mivel az olasz belügyminisztérium adatai szerint öt balkáni terrorista-sejt működik jelenleg az országban (Milánó, Róma, Lucca, Siena, valamint Liguria tartomány) albániai, koszovói, macedóniai és boszniai közösségekbe beépülve, melyek szeme előtt elsősorban új harcosok toborzása lebeg.
A belügyi tárca értesülései alapján olasz területen 59 kiemelten veszélyes személyt azonosítottak be, amelyek közül nyolcan a Balkánról érkeztek, négyen közülük pedig már el is estek Szíriában. 2011 óta még óvatos becslések szerint is több százan csatlakoztak a régióból szélsőséges szervezetekhez (al-Nuszra Front; Iszlám Állam), számukat a londoni King’s College-ben működő International Center for the Study of Radicalization 632-re teszi.
A még Silvio Berlusconi kormányfősége idején, 2005-ben kibocsátott nemzetbiztonsági rendeletet kiegészítve tavaly decembertől már azonnal kitoloncolható Olaszország területéről olyan személy, aki az interneten, vagy közösségi oldalakon az ISIS szimbólumait, vagy a szervezetet dicsőítő bejegyzést tesz közé, mint például az a Resim Kastrati, akinek idén január 19-én kellett elhagynia az országot. A hatékony megelőzés céljából közös olasz-albán munkacsoport alakult még január közepén, elősegítve ezzel az információ gyorsabb áramlását, az együttműködés további elmélyítése érdekében a római kormányzat pedig ugyanilyen szervek felállítását tervezi Koszovóval, Macedóniával, és Bosznia-Hercegovinával is (egyik említett ország sem tagja az EUROPOL-nak).
A Renzi-kabinet óvintézkedéseinek helyességét és jogosságát az elmúlt egy-másfél éves periódusban több kirívó eset is igazolta. Albániában nemrég állítottak bíróság elé két radikális hitszónokot és hét követőjüket új tagok toborzása miatt, az országból származó harcosok közül ugyanakkor mintegy 30-an már visszatértek szülőföldjükre, további veszélynek kitéve ezzel nem pusztán csak a régió biztonságát, de saját békés honfitársaikat is. A 2014 szeptemberében elfogott bosnyák Bilal Bosnić még 3 évvel korábban gyújtó hangú prédikációs körutat tartott az olaszországi gyülekezeteknél, míg tavaly a Corriere della Sera-nak adott interjújában legfőbb célként az egész ország, és a Vatikán elfoglalását tűzte ki. A koszovói, szintúgy előzetes letartóztatásban ülő Shefqet Krasniqi pedig fő szónoka volt a Grosseto városában 2013 decemberében megrendezett szélsőséges találkozónak.
Habár a közbiztonságot fenyegető radikális elemek, felbujtók semlegesítése elsődleges feladat, nem szabad megfeledkezni az itáliai muszlim közösség folyamatos ellenőrzéséről sem, sajnálatos módon ugyanis közülük kerülhetnek ki legkönnyebben az interneten szélsebességgel terjedő dzsihadista tanok legújabb áldozatai.
Kaszás Gábor
