Német-görög találkozó: egyetértés az egyet nem értésben

Alekszisz Ciprasz és a Sziriza január 25-i győzelme óta állandó téma Európában, hogy milyen módon sikerül megoldani a görög gazdaság problémáját. Németország szerepe kiemelkedő az ügyben: a görögöknek nyújtott hitelből ugyanis 40-65 milliárdot a németek finanszíroztak. Ezen a héten tehát a görög és német pénzügyminiszter a lehetséges megoldásokról közel két órán át tárgyalt Berlinben.

Csütörtök délelőtt – a görög parlamenti választásokat követően első ízben – találkozott egymással Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és görög kollégája, Giannis Varoufakis. A Der Spiegel összefoglalója értelmében a feszült várakozással kísért kétoldalú egyeztetés a körülményekhez képest barátságos, oldott hangulatban zajlott. A görög és német szakember kölcsönösen elismerték egymás szakmai érdemeit, amely a bizalom jeleként értelmezhető.

Ugyanakkor az előzetes számításoknak megfelelően a két gazdasági szakembernek nem sikerült kompromisszumra jutni a görög válság kezelését illetően. Sőt a két fél álláspontja már azt illetően sem egyezett meg, hogy pontosan mi idézte elő a görög válságot. Schäuble a jól ismert német nézőpont értelmében azt hangoztatta, hogy a gazdasági nehézségekért csak és kizárólag a görög belhelyzet hibáztatható, se az Európai Unió, se Németország nem játszott szerepet a mostani helyzet kialakulásában. Ezzel szemben Varoufakis pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) által képviselt vélemény szerint az Unió által folytatott jelenlegi politika – amelynek kialakításában Németország szerepe jelentős – sokat rontott a körülményeken, hiszen ez hajszolta a görögöket adósságfelhalmozásba. 

A szükséges válságkezelő intézkedések kapcsán Varoufakis az uniós intézmények szerepének felülvizsgálatát hangsúlyozta: az Európai Központi Banknak (EKB) kötelessége lenne átvállalnia a tagállamok államadósságainak egy részét, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű segélyalapnak pedig a tagállamok helyett a bankokat kéne segítenie. A görög kormány Németország felelősségvállalását is szorgalmazza: a német kereskedelmi mérleg többletét arra kéne felhasználni, hogy annak segítségével a nehéz helyzetben lévő tagállamok gazdaságát stimulálják, hiszen ezáltal Németország biztosíthatná saját értékesítési piacait is. Varoufakis kiemelte, az európai és német politika ilyen jellegű irányváltása nemcsak Görögország, hanem az összes többi ország számára is előnyökkel járna. 

Ezzel szemben Wolfgang Schäuble ismételten felszólította Görögországot a krízis megoldásához elengedhetetlen megszorító intézkedések fenntartására, illetve a nemzetközi segélyprogramot felügyelő trojkával (Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) való együttműködésre. Habár a német pénzügyminiszter a görög kormány gazdasági programjával és ígérgetéseivel sok ponton nem ért egyet, üdvözölte azt a javaslatot, hogy a jómódú görögöket a jövőben szigorúbban fogják adóztatni. Schäuble ezzel kapcsolatban hozzátette, a német fél korábbi ajánlata továbbra is él: szakmai segítségnyújtás céljából szívesen küldenek német adótisztviselőket Görögországba – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. 

Mindent összevetve, Varoufakis bármennyire is próbálta a német felet a görögök oldalára állítani, a németek hajthatatlannak bizonyulnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a német és a görög álláspont valóban csak azon az egy ponton egyezik meg, hogy nincs köztük egyetértés a két ország válságkezelő elképzeléseiben. Az Európai Unióval folytatott egyeztetések után ezen a kétoldalú fronton sem történt tehát előrelépés az ügy megoldását illetően. Ugyanakkor mind a német, mind a görög fél elismerte, hogy Görögország az európai család része, így az összes uniós országnak közös érdeke és erkölcsi kötelessége a kompromisszumra való törekvés.