Öt cég van versenyben az Adria ásványkincseiért

A 2014-es év nem pusztán csak a kelet-, és közép-európai régió politikai és stratégiai sebezhetőségére világított rá, de az ukrán válság eszkalálódásával gazdasági nehézségei is csakhamar felszínre kerültek, amelyek okai nem kis mértékben az Oroszországtól való gyakorlatilag teljes energiafüggőségben keresendők. Döntő fontosságúnak bizonyulhat ezért a térségi szakpolitikák összehangolása, valamint a lokálisan fellelhető tartalékok mielőbbi feltárása és kiaknázása, amely felé nagy lépést tett pénteki ülésén a zágrábi kabinet.

A BalkanInsight.com beszámolója szerint a tavaly áprilisban kiírt tender eredményhirdetése alapján a horvát-magyar tulajdonban lévő INA, a görög Marathon Oil, az olasz ENI és Medoilgas, továbbá az osztrák OMV nyert kutatási lehetőséget az Adriai-tenger több pontján, míg egy hatodik, meg nem nevezett társaság elutasításra került. A pályázat győzteseit a határidő lejárta után a tavalyi év utolsó két hónapjában nyolctagú bizottság választotta ki alapos előkészítő munka után, amelynek tagja volt Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter is.

Az eredetileg meghirdetett 29 zónából azonban első körben mindösszesen tízet ítéltek oda, amelyek közül a Marathon és az OMV együtt hét, az ENI és a Medoilgas közösen egy, az INA pedig egymaga két helyen végezhet próbafúrásokat. A 3 éves időtartam lejárta után lehetőség van annak további 2 évvel való meghosszabbítására, ekkor azonban már mozgásterük exkluzív kitermelési jogokkal is bővül, a projekt sikeressége esetén pedig 25 évre szóló koncesszió is megszerezhető az adott területre.

A megmaradt 19 kijelölt, egyenként 1000-1600 négyzetkilométer kiterjedésű zónáért várhatóan még az idei év első felében újabb pályázaton lehet versenybe szállni. Ugyanakkor a vállalatoknak nem érdemes elfeledkezniük a még februárig futó, Szlavóniában kutatási jogokat kínáló tenderről sem, amely szintén méltán tarthat számot érdeklődésükre. A most elkelt tíz potenciális lelőhely ügyében a szerződéseket várhatóan március végéig ellenjegyzik a felek, amelyekkel a zágrábi kormány becslései szerint akár 40 millió eurónyi közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) beáramlása sem tűnhet merész álomnak.

Habár a Milanović-kabinet meglepően optimista a jövőre nézve, szakértők figyelmeztetnek ugyanakkor a kitermelhető mennyiséggel kapcsolatos bizonytalanságokra, amelyekre meglátásuk szerint is csak legkésőbb 5 év múlva adhatóak megnyugtató válaszok.