Tovább görgetik a görög problémát

Két hónappal meghosszabbítják az év végén lejáró görög támogatási programot, és a folyamatban lévő felülvizsgálat lezárását követően kínálnak fel elővigyázatossági hitelkeretet Athénnek – döntöttek hétfőn az Eurócsoport pénzügyminiszterei. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) mostantól elvileg közvetlenül is feltőkésíthet eurózónához tartozó bankokat, ám a gyakorlatban ennek minimális az esélye.

Salamoni döntést hoztak a Görögországgal összefüggő nyitott kérdésekben hétfőn az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei. Az Eurócsoport tagjai úgy döntöttek, hogy két hónappal kitolják az év végén lejáró görög pénzügyi támogatási program lezárását, időt hagyva a késlekedő program-felülvizsgálat befejezésére.

A pénzügyminiszterek hétfői megállapodásának értelmében kedden előbb a nemzetközi Trojka előterjeszti összefoglaló jelentését a helyzetről, majd még ugyanaznap a görög kormány hivatalosan is kérni fogja a 2010 óta futó és 2014 végén lejáró támogatási program két hónappal történő „technikai” meghosszabbítását. A két lépés pedig megadja a jelet a tagállami eljárások lefolytatásához.

Jeroan Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke szerint az eredetileg tervezett egy hónapos hosszabbítás túl rövid lett volna a nyitott kérdések rendezésére, két hónapnál több idő viszont már túl hosszúnak bizonyult volna. A két hónapos hosszabbítást a görög program ötödik felülvizsgálatának elhúzódása indokolta. Dijsselbloem megjegyezte, hogy Athén még adós több reform elfogadásával és végrehajtásával is mielőtt még a partnerek rábólinthatnának a fennmaradó 1,8 milliárd eurós kölcsön folyósítására és a program lezárására.

Az Eurócsoport egyúttal késznek mondta magát arra, hogy mihelyt a felülvizsgálat befejeződött és a program véget ért, Görögországnak elővigyázatossági hitelkeretet biztosítsanak az Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) keresztül. Ennek azonban előfeltétele, hogy Athén elfogadja a függőben lévő reformokat – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva a holland pénzügyminiszter azt mondta, hogy a görög adósság fenntarthatóságának kérdésére is két hónap múlva térnek vissza, hiszen az már alapvetően a jövőről szól.

Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi biztos a lehető legjobbnak nevezte a görög ügyben hozott döntést. Méltatta azt az utat, amit Athén 2009-óta a fiskális kiigazítás terén megtett, emlékeztetve arra, hogy a 2009-es GDP-arányosan körülbelül 15 százalékos hiány 2014-re várhatóan 1,6 százalékos szintre húzódik vissza, jövőre pedig már 3 százalékos elsődleges többletet jósolnak Athénnak, amely a második legnagyobb érték Németország után.

Hétfőtől már közvetlenül is részt vehet az eurózónához tartozó bankok újratőkésítésében a klub állandó válságkezelő alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) – jelentette be Klaus Regling, az ESM ügyvezető igazgatója. Az intézmény német első embere ugyanakkor rámutatott, az ESM ilyen célra való felhasználását nagyon szigorú feltételekhez kötötték.

Először is kizárólag életképes és az egész rendszer működése szempontjából fontos bankok feltőkésítésére hívhatják segítségül. Az alap forrásait csak végső mentsvárként lehet ilyen célokra igénybe venni, ha már minden más szóba jöhető eszköz, a belső feltőkésítéssel kezdve kimerült. Az ESM bankok közvetlen feltőkésítésére szolgáló kerete nem lehet több 60 milliárd eurónál. Reding szerint mindez belátható időn belül valószínűtlenné teszi az ESM forrásainak ilyen célra történő felhasználását, de az elvi lehetősége megnyugtathatja a piacokat.

Az ESM vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az eurózóna tagállamai által létrehozott két kölcsönalapból (az EFSF-ből és az ESM-ből) 2010-óta összesen 232 milliárd euró kölcsönt nyújtottak az öt programországnak.