Lecsap az adóelkerülőkre az olasz kormány

Olaszország szorongatott gazdasági helyzetében egyre aktívabban lép fel az adóelkerülés ellen. Az utóbbi időben több nagy fogása volt az olasz adóhatóságnak, emellett törvényi szinten is igyekeznek visszaszorítani a jelenséget.

A becslések szerint az adócsalások 1,7 milliárd euró kárt okoztak az államnak 2001 óta. A hatalmas adócsalást szövetkezeti társaságok által kiadott hamis számlák okozták, a szóban forgó társaságok egy idő után nyom nélkül megszűntek, majd újabbak alakultak. Ezáltal illegálisan vontak ki és tettek vissza a forgalomba pénzt San Marino-i és luxemburgi cégek számlájára. A vizsgálatok 62 személy ellen irányulnak, akiktől megelőzési célból már elkoboztak többek között ingatlanokat és cégeket nem létező tranzakciókról szóló számlák, csaláshoz köthető fizetésképtelenség és pénzmosás gyanúja miatt. Az illegális tevékenységek révén két római vállalkozó, a hálózat vezetői nagyjából 160 millió euróhoz jutottak, amelyeknek az államkasszába kellett volna befolyniuk a különböző cégek tevékenysége utáni adó formájában.

Ilyen adatok mellett nem csoda tehát, ha az olasz állam nagy figyelmet fordít a problémára. Felismerték, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben jelentős összegeket lehet behajtani az adóelkerülések leleplezéséből. Az adóhatóság vezetője, Rossella Orlandi nyilatkozata szerint 2015-ben 15 milliárd eurónyi bevételt céloznak majd meg az adóelkerülések elleni harcból. Ez a cél a gazdasági minisztérium és az adóhatóság közötti megállapodásban szerepel, a költségvetési törvény mindössze 2,6 milliárd euróval számol jövő évben. Az adóhatóság igazgatója szerint változtatni kell az állampolgárokkal kialakított kapcsolaton, mert „a félelmen alapuló stratégia nem működik, inkább kiáltozások és fenyegetések nélkül kell arra kényszeríteni őket, hogy pontról pontra kövessék a szabályokat és folyamatosan megmutatni nekik, hogy nem lehet csalni.” Az adóelkerülés elleni harc egyik formája a készpénzhasználat visszaszorítása, ezért Rossella Orlandi szerint szükséges lenne a bankkártyákkal kapcsolatos díjak csökkentése. A 2015. évi stabilitási törvény egyik nagy vívmánya, hogy az adóelkerülések visszaszorítása érdekében kiterjeszti az ún. fordított adózást (amikor nem az eladó, hanem a vevő fizeti a forgalmi adót a termék után) többek között az energiaszektorra.

Másik nagy törvényhozási lépés az adóelkerülés elleni harcban, hogy elindítottak egy törvényjavaslatot, amely a külföldre menekített tőke visszahozását célozza meg azzal, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja az ezzel összefüggő pénzmosást. A külföldre menekített, ám Olaszországban nem bejelentett tőke bevallására az érintettek haladékot kapnak, így egy megadott határidő előtt megússzák büntetőjogi szankciók nélkül, „mindössze csak” pénzbüntetéssel. Később akár 8 év börtönbüntetést is kaphat, aki eltitkolja külföldre kivitt tőkéjét. A gazdasági miniszter, Pier Carlo Padoan mindezt alapvető eszközként értékelte az adóelkerülés elleni harcban. A törvényjavaslatot következő lépésben a szenátus tárgyalja majd.

Lelkes állampolgárok

Nemcsak az állam, hanem maguk az állampolgárok is igyekeznek tenni az adóelkerülés ellen, ugyanis egy önkéntes alapon működtetett honlapon keresztül már több mint egymillióan jelezték, hogy ki nem fizet adót. Az oldal összesítése szerint – ami azonban nem tekinthető hivatalosnak – több mint 165 millió euró kiesett állami bevételről van szó. A honlap szlogenje, hogy „aki nem fizet adót, téged is meglop”. A bejelentések alapján térképen kereshető, hogy hol és ki nem fizet adót, azonban azt is be lehet jelenteni, ha valaki különösen korrekten viselkedik az adózás szempontjából, hogy rangsort tudjanak állítani a legbecsületesebb olasz települések között.

Nemzetközi összefogás

Október végén a Globális Fórum az Adóügyi Átláthatóságért és Információcseréért éves ülésén az OECD tagországok és a G20-ak, összesen 51 ország megállapodást írt alá nemzetközi automatikus információcsere beindításáról, amelynek során adóügyekhez kapcsolódó pénzügyi elszámolási információkat tudnak majd megosztani egymással a csatlakozó országok. Az információcsere automatikusan, évente történik majd meg, és ezzel jelentősen megkönnyíti a határokon átnyúló adócsalások felderítését. Az adóelkerülés tehát nem elszigetelt probléma, hanem nemzetközi szinten is jelen van, emiatt hatékony lehet a nemzetközi szintű összefogás az egyes országok által tett lépések mellett.