Ratifikálta az EP a moldovai társulási szerződést

Támogatásáról biztosította az Európai Parlament csütörtökön az Unió és a Moldovai Köztársaság között létrejött, szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási szerződést. Az EP elnöke szerint az elmúlt évek kemény munkájának beérett a gyümölcse.

Áldását adta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament az EU és Moldova között létrejött társulási szerződésre. A szerződés tartalmazza a szeptember 1. óta már ideiglenesen alkalmazott mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is, amely hozzájárul a két piac integrációjához.

Moldova az elmúlt években mélyreható gazdasági, politikai és társadalmi reformokat hajtott végre, és szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítására törekedett a közösséggel. Ehhez az EU által 2008-ban indított Keleti Partnerség projekt is hozzájárult.

A képviselők 535 szavazattal, 94 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett támogatták a szerződést.

Petras Auštrevičius, az EU-moldovai társulási szerződésről készült parlamenti jelentés litván liberális raportőre a szavazás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Parlament támogatása világos jelzés más államoknak is: ha egy ország jól teljesít, az Unióval együttműködve eleget tesz az elvárásoknak és végrehajtja a szükséges reformokat, végül teljes értékű tagjává is válhat a közösségnek. „5-6 éve senki sem gondolta, hogy Moldova lesz a Keleti Partnerség éllovasa” – tette hozzá.

A politikus szerint a szerződés a bizonyítéka, hogy az Európai Unió még mindig egy nyitott politikai és gazdasági képződmény, ami abban érdekelt, hogy tovább bővüljön Kelet felé. Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és Moldova után Grúziával is felgyorsulnak a tárgyalások.

Martin Schulz, az EP elnöke is gratulált erőfeszítéseiért a moldáv népnek. Emlékeztetett rá, hogy a Keleti Partnerség államai közül elsőként a moldovai állampolgárok részesülhettek vízummentességben, melyet még májusban adott meg az Unió. Egyben reményét fejezte ki, hogy a hónap végén esedékes parlamenti választás megfelel majd az európai és a nemzetközi normáknak, és utána is folytatódni fog a jogállamiság megerősítése, a korrupció elleni harc, és a transznyisztriai konfliktus megoldásának keresése. Az Európai Parlament egyébként 7 képviselőt küld megfigyelőnek a november 30-i választásra.

A képviselők külön is kiemelték, hogy a magát függetlennek tekintő, ám hivatalosan Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területére is kiterjed a megállapodás, és szerintük az Uniónak a továbbiakban is segítenie kell Kisinyov és Tiraszpol közötti vita rendezésében.

Mivel az Ukrajnában zajló válság, a Krím illegális annektálása és Oroszország külpolitikája hatalmas fenyegetést jelent Kelet-Európában, a képviselők úgy látják, ezzel a szerződéssel sikerült megerősíteni a biztonságot a térségben. Emlékeztettek arra, hogy idén Oroszország hadgyakorlatokat tartott a Dnyeszter-menti szakadár területeken, illetve bevezettek kereskedelmi korlátozásokat bizonyos moldovai termékekre, ami súlyosan érintette az ország gazdaságát.

Andi Cristea, a parlament Moldovával foglalkozó vegyesbizottságának új elnöke hozzátette, hogy a megállapodás tételesen rögzíti a következő két év tennivalóit és prioritásait. A legfontosabb, hogy az európai elveket és értékeket átültetessék a gyakorlatba, folytassák a közigazgatás reformját és fejlődést mutassanak az igazságszolgáltatás, a szabadságjogok, és a korrupció elleni harc területén.

Ahhoz, hogy a szerződés életbe lépjen, mind a 28 tagállamnak ratifikálnia kell. Ebben egyébként az is benne van, hogy 2015 végéig a Moldovai Köztársaság benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.

A képviselők maguk is kiemelték, hogy a társulási szerződés június 27-i aláírása, illetve annak ratifikációja „nem tekinthető önmagában az EU és a Moldovai Köztársaság kapcsolataiban a végső célnak”.