Újabb európai recesszióval fenyeget a német gazdaság helyzete?

Németországot gyakran emlegetik az európai gazdaság motorjaként, így nem meglepő talán az sem, hogy az elmúlt hét baljós német gazdasági előrejelzéseit követően a Nemzetközi Valutaalap szombati tanácskozásán aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy a gondokkal küzdő német nemzetgazdaság újabb világméretű recessziót gerjeszthet. Nem csak az IMF szakemberei, de az európaiak is – köztük George Osborne, brit pénzügyminiszter – tartanak attól, hogy a gyengélkedő német gazdaság egy újabb európai válságba gyűrűzhet, tudósít a Der Spiegel. A Kitekintő összeállításának segítségével megismerhetik a legfőbb problémákat, a jelenlegi helyzetet értékelő szakvéleményeket és a német kormány álláspontját is.

Németország nem csak Európa, de az egész világ egyik legmeghatározóbb gazdasági entitása. Az Európai Unión belüli szerepe különösen meghatározó: a német vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre a 2004 után csatlakozó tagállamokban, Németország az EU költségvetésének legnagyobb nettó befizetője és a 2010-es görög válság megoldására nyújtott mentőcsomagokban is kiemelkedő volt a német hozzájárulás. Így a közelmúltban napvilágra került, a német gazdaság gyengélkedéséről szóló információk egyre nagyobb nyugtalanságra adnak okot Európa- és világszerte. 

Mélyponton a német export 

2009 eleje óta nem csökkent olyan mértékben a német kivitel, mint idén augusztusban. A júliusi adatokhoz képest 5,8 százalékos visszaesést jeleztek a német export-mutatók a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az augusztusban külföldön értékesített német áruk összértéke 84,1 milliárd euróra tehető, ami az előző év augusztusi adatához képest is 1 százalékos csökkenést jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy az EU tagállamaiban eladott német árucikkek értéke valójában 2 százalékot emelkedett a tavalyi évhez képest, így az 1 százalékos differencia a világ többi részén lebonyolított üzletek visszaesésére vezethető vissza. A szakemberek úgy tartják, hogy az idei év során az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók most érzékeltetik igazán visszaütő hatásukat a német gazdaságra.

Pesszimista növekedési várakozások

A bedőlő német exporton kívül azonban egyéb, a német gazdaság törékenységét mutató hírek is napvilágot láttak az elmúlt héten. Habár tavasszal is érezhető volt a német gazdasági teljesítmény gyengélkedése, de a lezárult 3. negyedév már egyértelmű stagnációt tükröz, sőt, akár visszaesést is kilátásba helyez a közeljövőt illetően. Ebből kifolyólag a korábbi 1,9 százalékos növekedést jósló szakvéleményeket módosítva a vezető közgazdasági elemzők jelenleg úgy tartják, hogy a német gazdasági növekedés ebben az évben csupán 1,3 százalékra lesz tehető. Nem csak az idei, hanem a jövő évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseket is módosították a szakemberek, így 2015-ben a német gazdaság várhatóan csak 1,2 százalékkal bővül, ez jelentős csökkenés a korábbi 2 százalékos növekedést ígérő prognózisokhoz képest.

A csökkenő növekedési kilátások okaként számos különböző tényezőt neveztek meg a szakértők. Elsők között említették a visszafogott hazai keresletet, hiszen 2014 januárjában még úgy tűnt, hogy idén pont a folyamatosan gyarapodó hazai magánfogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja. Ugyanakkor nem csak a német vásárlók fogyasztási kedve hagyott alább, hanem a befektetői piac is pangást mutat: a vállalkozások előreláthatólag csak a kiadásaik 4 százalékát fordítják állóeszközökre és gépi berendezésekre az idei és a jövő évben, a korábban várt 6 és 8 százalékos szint helyett, tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Továbbá az elemzők úgy tartják, hogy az európai gazdasági környezet, egészen pontosan az eurózónában tapasztalható elhúzódó helyreállás a gazdasági válságot követően szintén magyarázatául szolgálhat a német gazdaság romló teljesítményére.

A piaci tényezőkön kívül azonban a közgazdászok arra is felhívták a figyelmet, hogy nem elhanyagolható az Angela Merkel vezette koalíciós kormány felelőssége sem. Az elmúlt időszakban számos gazdaságpolitikai döntés olyan következménnyel járt, amely hátráltatja a német konjunktúrát. A 2014 májusában elfogadott új nyugdíjrendszer és a júliusban a Bundestag által megszavazott 8,5 eurós minimális órabér is jelentős terheket rótt a német gazdaságra, hátráltatva ezzel a növekedést. A szakemberek ezen kívül azt is hangsúlyozták, hogy a nagykoalíció nem használja ki kellő mértékben a rendelkezésére álló mozgásteret ahhoz, hogy a befektetői kedvet serkentse Németországban.

A gazdaságkutató intézetek elemzéseikben végül arra is kitértek, hogy a jelenleg tapasztalható csökkenő növekedési kilátások a munkapiaci körülményeket is jelentősen befolyásolják. Ennek értelmében úgy tartják, hogy 2015-ben a munkanélküliek száma ismét növekedni fog, és az idei, alacsonynak számító 2,91 millió főről 2,96 millióra fog emelkedni az állástalanok száma. Ugyanakkor a foglalkoztatottság szintje még jövőre is növekedni fog, habár mérsékeltebben, mint az idei évben. A 2015-ben várható, rekordmértékű, 42,65 milliós foglalkoztatottság egyébként a folyamatosan emelkedő bevándorló munkavállalóknak köszönhető.

A gazdasági szakemberek és a kormány nézetkülönbsége

Az tehát egyértelmű, hogy a német gazdaság bajban van, a kérdés már csak az, hogy milyen módon kerülhető el a német recesszió és a minden valószínűséggel, ezzel szinte párhuzamosan bekövetkező újabb európai gazdasági válság. Erre azonban merőben eltérő választ kínálnak a szakértői vélemények, illetve a kormánypárti koalíció hivatalos álláspontja.

Ferdinand Fichtner, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) egyik vezető elemzője nyilatkozatában kiemelte: habár korábban ők is támogatták, a jelenlegi gazdasági körülmények tükrében nem tartják célravezetőnek a kormány által propagált egyensúlyban lévő költségvetést. A szakértői elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy a konjunktúra helyreállításához elsősorban az szükséges, hogy az ország vezetése bizonyos területeken, jól irányzott állami beruházások segítségével ismét fellendítse a gazdaságot. Ilyen kulcsterületek közé sorolják az infrastrukturális fejlesztéseket és az oktatási rendszer támogatását is. Ezen kívül a FAZ beszámolója szerint a vállalkozói adók mérséklése is kiemelkedő szerepet játszhat a hazai konjunktúra helyreállításában. A német adóterhek nemzetközi összehasonlításban is viszonylag magasnak számítanak, így ezek csökkentése, illetve egy bizonyos mértékű dereguláció és a bürokrácia egyszerűsítése is befektetésvonzó hatással bírhatna. 

A kormány képviselői, Gerda Hasselfeldt és Joachim Pfeiffer, azonban még a múlt hét folyamán kiadott nyilatkozataikban is megerősítették a koalíció azon hivatalos véleményét, amely szerint a pozitív gazdasági fellendülés kulcsa az egyensúlyban lévő költségvetés. Az elmúlt évtizedekben nem volt példa arra, hogy a német állami kiadások ne haladják meg a bevételek értékét, most mégis úgy tűnik, hogy Wolfgang Schäuble (CDU) pénzügyminiszter vezetésével a kormány kitart ezen elképzelése mellett. 

A szövetségi kormány által képviselt, restriktív gazdaságpolitika indokoltságát ugyanakkor mind a német, mind a nemzetközi szakértők megkérdőjelezik. Az a kérdés, hogy vajon a gazdasági szakemberek véleménye meghallgatásra kerül-e, és a német kormány hajlaandó-e megváltoztatni a gazdaságpolitikai irányvonalát, egyelőre még a jövő zenéje.