Új harckocsikkal „játszik” Moszkva

A „modernizáció” szó hallatán talán nem Oroszország az első állam, ami beugrik a hazai olvasónak. Ennek ellenére a már negyedik éve tartó újrafegyverzési program az idei év harmadik negyedévében új lendületet kapott. A program célja, hogy 2020-ig az elavult fegyverek 70 százalékát korszerűre cseréljék az orosz fegyveres erőknél. A modernizáció elé váratlan akadályokat gördített az ukrán válság, azonban ezzel egy időben arra is sarkallta az orosz védelmi ipart, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy az ország e tekintetben is önállóvá váljon.

Eddig már három S-400-as ezred lett telepítve Dmitrovba, Zvenigorodba és Elektrosztálba. Ezek mind a főváros, Moszkva közelében találhatóak. További egy ezred telepítése folyamatban van, valamint a Balti-tenger térsége, Nahodka-kikötővárosa, és a déli katonai körzet is gazdagabb lett egy-egy rakétavédelmi ezreddel. A korábbi jelentések alapján a nyolcadik rakétaezred helyéül Oroszország észak-nyugati részét, a Kola-félszigetet szemelték ki Moszkvában.

A moszkvai katonai körzet új légvédelmi rendszerekkel való ellátása 2009-ben kezdődött meg, és azóta több, mint hatvan darab új katonai eszköz került leszállításra és üzembe helyezésre. Az új S-400-as rendszer jelentősége abban rejlik, hogy korábbi típusához képest kétszer olyan gyors, három különböző rakétával dolgozik, valamint képes tíz célpont megtámadására egyenként húsz rakétával.

A minisztérium továbbá azt tervezi, hogy öt éven belül új rakétavédelmi radarrendszerrel fedi le egész Oroszországot. A Voronyezs- osztályú radarrendszer a kelet-szibériai Krasznojarszk-régióban, a dél-szibériai Altaj Köztársaságban illetve az Urál déli részén található Orenburgi régióban kap helyet. A rakétavédelmi rendszer továbbfejlesztése és felújítása várhatóan 2020-ig fejeződik be- közölte a Ria hírügynökség. Az orosz Védelmi Minisztérium elmondta, hogy az új S-400-as rendszer kizárólag az orosz fegyveres erők számára készült, és az nem lesz exportálva más országokba – adta hírül pénteken az ITAR TASS hírügynökség.

Vlagyimir Putyin elnök még 2013 júniusában megjegyezte, hogy Oroszország 2018-ig hét új radarállomás rendszerbe állítását tervezi.

Nem ez az egyetlen terület, ahol Oroszország a modernizáció felé tesz lépéseket. A Ria Novosztyi információ alapján a Russian Helicopters cég a 2014-es év végégig összesen huszonhét új helikoptert fog leszállítani a Védelmi Minisztérium számára.

A leszállítandó helikopterek között megtalálható az Mi-8MTV-5-1, ami Oroszország katonai és rendészeti szerveihez kerül majd forgalomba. Ezt a helikoptertípust úgy tervezték, hogy akár négyezer kilogramm rakományt is képes legyen szállítani. Továbbá képes speciális, search-and-rescue (kutató-mentő) feladatok ellátására is.

A másik típus, az Ansat-U, ami egy kiképző helikopter, tehát kifejezetten arra lett tervezve, hogy használatával hatékony képzést lehessen nyújtani a pilóták számára.

Szergej Sojgu, az orosz védelmi miniszter pénteken elmondta, hogy az orosz fegyveres erők modern fegyverekkel való ellátása a harmadik negyedévben harminc százalékkal nőtt. A miniszter hozzátette, hogy az ország Ipari Minisztériuma közösen a Honvédelmi Minisztériummal, illetve más szövetséges hatóságokkal azon munkálkodnak, hogy megszüntessék az orosz védelmi ipar függőségét az importált anyagoktól.

„Ezekkel a lépésekkel képesek leszünk helyettesíteni az ukrán alkatrészeket, valamint a NATO-ból és az EU-ból származó katonai termékeket. Így képesek leszünk továbbra is modern fegyverekkel ellátni az orosz fegyveres erőket”- mondta Sojgu védelmi miniszter.

Az orosz katonaság gazdagabb lett többcélú vadászgépekkel, szállító és harci helikopterekkel, a Novorosszijszk tengeralattjáróval, valamint az S-400-as rakétavédelmi rendszerrel. Ezzel egy időben megközelítőleg száznyolcvan darab harckocsi felszerelése és fegyverzete, valamint közel 2150 további katonai jármű lett megjavítva. E mellett korszerűsítettek tizenkét repülőgépet – közöttük Antonov An 124-es teherszállítógépet-, valamint hat helikoptert.

Várhatóan a negyedik negyedévben harminchat önjáró löveg, hatvanhat páncélozott szállítójármű, 726 katonai gépjármű, valamint megközelítőleg 1300 darab kommunikációs és felderítőeszköz kerül az orosz fegyveres erők birtokába.

Az ukrán válság kapcsán kirobbant szankció-háború nemcsak Oroszország gazdaságára, hanem védelmi iparára is kihat. Az EU Oroszország felé irányuló pénzügyi szankcióiról sokat hallani a különféle médiumokban, azonban arról már keveset, hogy ezekkel egy időben az EU a kettős felhasználású termékek kereskedelmét is betiltotta.  A kettős felhasználású termék lehet minden olyan áru, amely a civil és katonai fejlesztésekben egyaránt felhasználható. A hidegháború éveiben a kettős felhasználású termékek egy listára, úgy nevezett COCOM-listára lettek felvezetve. Ezeket a termékeket a keleti blokk országai számára tilos volt exportálni. Lényegében a nyáron az EU által életbe léptetett kereskedelmi embargó ennek egy modernizált változata.

Trónkövetelők

A hidegháború után a biztonsági szektor kibővült. A Szovjetunió bukásával már nem a katonai szegmens volt a meghatározó, hanem a biztonságnak olyan szektorai kerültek előtérbe, mint a politikai biztonság, gazdasági biztonság, társadalmi biztonság, valamint a környezeti biztonság. Azonban a katonai erő ma is erősen meghatározza, hogy egy nemzet milyen szerepet tölt be a nemzetközi rendszerben.

Az előbbi tények, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet ismeretében nem meglepő. hogy Oroszország minden áron erősíteni igyekszik a hadseregét. Az északi-sarki terjeszkedés, az Eurázsiai Unió építése, a Kaszpi együttműködés erőltetése, valamint a hadsereg modernizálása mind egy cél érdekében történik, hogy Oroszország ne degradálódjon csak egy regionális hatalom szintjére, hanem ha úgy tetszik, méltó vetélytársa legyen az Egyesült Államoknak.Katonai szempontból (is) az USA a vezető hatalom a világban, egyedül ő képes ugyanis arra, hogy nagy létszámú csapatokat jutasson rövid időn belül a világ bármely pontjára. A Global Firepower alapján az Egyesült Államok után Oroszország következik, másodikként, azonban mögötte ott van a két trónkövetelő, Kína és India, melyek mind gazdasági, mind katonai szempontból rohamos fejlődést produkálnak.