Kiderült, mi lesz Navracsics Tibor feladata

Az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági portfólióra jelölte szerdán Jean-Claude Juncker Navracsics Tibort, Juncker szerdán dél után jelentette be Bizottságának a portfóliók elosztásáról és a Bizottság új struktúrájáról szóló döntéseket.

Szerdán eldőlt, hogy az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági tárca juthat a magyar biztosjelöltnek a november 1-jén hivatalba lépő Juncker-bizottságban.

A volt luxemburgi kormányfő a déli órákban állt a sajtó elé, hogy bejelentse döntését a tárcák 27 biztos közötti elosztásáról és a Bizottság szervezeti kérdéseiről. „Meggyőződésem, hogy ez egy győztes csapat lesz” – szögezte le a Bizottság megválasztott elnöke, aki reményének adott hangot, hogy csapata kiállja majd az európai parlamenti meghallgatások próbáját, amelyek szeptember végén kezdődnek.

Navracsics Tibornak, akit az elmúlt napokban különböző sajtókiszivárogtatások nem kevesebb, mint három portfólióval is kapcsolatba hoztak, végül egy negyediket, az oktatást, a kultúrát, az ifjúságot és az EU-állampolgárságot magába foglaló tárcát kapott. Bár az EU-állampolgárság kivételével alapvetően tagállami hatáskörbe tartozó témákról van szó, a magyar biztos felügyelete alá tartoznak majd fontos uniós oktatási programok, mint az Erasmus diákcsere program.

Juncker sajtótájékoztatóján utalt rá, hogy a hét kinevezendő alelnök közül az euróért és a szociális párbeszédért felelős lett Valdis Dombrovskis fog például szorosan együttműködni majd a leendő magyar biztossal. Juncker hangsúlyozta, hogy a testületének politikai prioritásainak előmozdítására kinevezett alelnökök és az időnként hasonló területeket kapó biztosok között nem lesz alá- és fölérendeltségi kapcsolat. Nem lesznek szuperbiztosok, vagy másodrangú biztosok, közölte az elnök, hozzátéve, hogy valamennyien egyenrangúak lesznek és igazi csapatként fognak dolgozni.

Jean-Claude Juncker megismételte azt a korábbi gondolatát, miszerint ez az utolsó esélye az EU-nak arra, hogy megbékítse állampolgárait az uniós projekttel és elmagyarázza nekik, miről is szól az EU és mit akar elérni. Juncker ezért a biztosok feladatául szabja, hogy utazzanak, járják a tagállamokat és magyarázzák el a Bizottság kezdeményezéseit.

Ennek a kommunikációs feladatnak külön főnöke is lesz a holland Frans Timmermans személyében, aki első alelnökként fogja majd össze a jobb szabályozásra, a bürokrácia csökkentésére és a szubszidiaritásra irányuló célok valóra váltását. Juncker kiemelte, hogy a jelenlegi holland külügyminiszter lesz a jobbkeze, aki „fizikai és mentális akadályoztatása” esetén helyettesíteni fogja őt a Bizottság élén.

Timmermanson kívül hat másik alelnöke is lesz a Bizottságnak, zömében volt miniszterelnökök, akik tehát a Juncker-csapat politikai prioritásainak végrehajtásán fáradoznak majd, de közvetlen hozzáférésük lesz a Bizottság főigazgatóságaihoz és a főtitkárság humán erőforrásaihoz. Leendő főnökük azt is világossá tette, hogy vétójoguk lesz a különböző bizottsági kezdeményezések és javaslatok kapcsán.

A lett Dombrovskis például leállíthathat majd olyan kezdeményezéseket is, amelyek mondjuk a gazdasági és pénzügyi biztossá kinevezendő francia Pierre Moscovicitől származnak.

„Nem akarok öreg napjaimra diktátor lenni, megosztom a hatalmat és a felelősséget az alelnökökkel” – jelezte Juncker.

Ami az alelnököket illeti, a lett Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért, a finn Jyrki Katainen a munkahelyekért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenypolitikáért, az észt Andrus Ansip az egységes digitális piacért, a szlovén Alenka Bratusek, az energia unióért, a bolgár Kristalina Georgieva a költségvetésért és személyi ügyekért lesz felelős, míg az olasz Federica Mogerini lesz az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, amiről már korábban döntés született.

Az alelnökök egyfajta projektmenedzserként felváltva működhetnek majd együtt a tárcákat felügyelő biztosokkal. A francia Pierre Moscovici kapta a gazdasági, pénzügyi, adózási és vámügyi portfóliót. A brit Jonathan Hill a pénzügyi szolgáltatásokat és a tőkepiacokat. A lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacot, az iparpolitikát és a vállalkozásokat. A svéd Cecilia Malmström a kereskedelempolitikát. A dán Margrethe Vestager a versenypolitikát.

A német Günther Oettingeré a digitális gazdaság és biztonság. A belga Marianne Thyssené a munkaerőpiaci reformokkal megerősített foglalkoztatási, szociális és mobilitási tárca. A román Coruna Cretu kapta a regionális politikát. A szlovák Maros Sefcovic a közlekedést. Az ír Phil Hogan az agrárpolitikát. A spanyol Miguel Arias Canete a klíma- és energiapolitikát.

A máltai Karmenu Vellának jutott a környezetvédelem és a halászati és tengerészeti politika. A litván Vytenis Andriukaitis az élelmiszerbiztonságot és egészségügyet. A portugál Carlos Moedas a kutatást és fejlesztést, és az innovációt.

Igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemek közötti egyenlőségét felelős biztos lesz a cseh Vera Jourová. A görög Dimitrisz Avramopulosz felel majd a migrációért és a belügyekért.

Az osztrák Johannes Hahn landol végül az eredetileg a magyar kormány által is kiszemelt európai szomszédságpolitikai és bővítési tárca élén. A horvát Neven Mimica területe lesz a nemzetközi együttműködés és fejlesztés. Végül a ciprusi Krisztosz Stilianidesz hatáskörébe tartozik majd a humanitárius segélyezés és a válságkezelés.