Az EU nem akar hallani az ukrán választás elhalasztásáról

Az ukrajnai helyzet további destabilizálására irányuló orosz lépések újabb szankciókat vonnának maguk után – figyelmeztette Moszkvát Herman Van Rompuy, az EurópaiTanács elnöke a szerdai EU-japán csúcsot követõen. Tokió is küld megfigyelõket a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztásra, amelynek megtartása körül ugyanakkor a polgárháborús viszonyok miatt egyre nagyobb a bizonytalanság.

Az Európai Unió és Japán szerdán felszólította Moszkvát, hogy Ukrajna további destabilizálására irányuló kísérletek helyett kötelezze el magát a válság diplomáciai eszközökkel történõ rendezése mellett. Sinzo Abe japán miniszterelnök és európai vendéglátói a csúcsról kiadott közös nyilatkozatukban világossá tették, hogy a G7-ek közleményével összhangban készek további intézkedéseket hozni Oroszországgal szemben.

„További lépések Oroszország részérõl újabb, messzemenõ következményekkel járnának. Az elõkészítõ munka folyamatban van. Szükség esetén készek vagyunk meghozni a döntéseket (a gazdasági szankciókról)” – jelentette ki Van Rompuy az EU-japán csúcsot követõ sajtóértekezleten.

Az Európai Tanács elnöke arra is rámutatott, hogy az EU megítélése szerint a kijevi kormány számos intézkedést hozott az áprilisi genfi megállapodás végrehajtására, Oroszország azonban nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit.

Emlékeztetett rá, hogy a genfi megállapodás elfogadása óta a terepen drámai mértékben romlott a helyzet. Van Rompuy hangsúlyozta, hogy ezzel együtt az EU nyitott egy második genfi konferencia összehívására, ahogy azt néhány napja a német kormány kezdeményezte.

Mind Japán, mind az Európai Unió változatlanul határozott támogatásáról biztosította a szabad és tisztességes elnökválasztások megtartását Ukrajnában május 25-én, miközben sokan úgy gondolják, hogy a jelenlegi polgárháborús körülmények közepette ez a két feltétel tiszteletben tartása nem garantálható. A Nyugat azonban továbbra is kitart a voksolás mellett, bár egyes vélemények szerint ezzel Ukrajna kettészakadásának kvázi beismerését kockáztatja, ha az ország keleti részében nem bonyolíthatják le a szavazást.

Sinzo Abe közölte, hogy Japán is tíz megfigyelõt küld majd a május végi elnökválasztásra. „Nyitva kell tartanunk az ajtót a tárgyalásos rendezés elõtt. Remélem, hogy Oroszország is ezt az utat választja” – jelentette ki a japán kormányfõ. Abe emlékeztetett rá, hogy országa eddig 23 magas rangú orosz tisztségviselõvel és politikussal szemben léptetett életbe beutazási tilalmat. Van Rompuy pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU 48 személy feketelistázásánál jár.

A csúcstalálkozón megkülönböztetett figyelem jutott az egy évvel ezelõtt kezdõdött tárgyalásoknak az EU-japán stratégiai partnerségi megállapodásról és a szabadkereskedelmi egyezményrõl. José Manuel Barroso bizottsági elnök jelezte, hogy a testület májusban készül el a tárgyalások állásáról szóló értékeléssel, és reméli, hogy annak fényében megteremtõdnek a feltételei a folyamat újabb szintre emelésének és a tárgyalási folyamat felgyorsításának.

Abe egy kérdésre válaszolva 2015-öt jelölte meg a tárgyalások lezárásának kívánt idõpontjaként. Barroso pedig közölte, hogy az EU és japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény a következõ néhány év legjelentõsebb fejleménye lesz a globális kereskedelmi fronton.

A felek ugyanakkor nagy gonddal kerülték a vitás kérdések felemlegetését, bár a Bizottság elnöke célzott rá, hogy milyen területeken várnak nagyobb rugalmasságot Tokiótól. Ezek között említette meg a piaci hozzáférést, többek között az agrártermékek esetében, a nem vámjellegû korlátozások megszüntetését, a közbeszerzési piac megnyitását és a földrajzi elnevezések védelmét.

Barroso egy, az autóiparra vonatkozó kérdésre válaszolva természetesnek nevezte, hogy az ilyen jellegû szabadkereskedelmi tárgyalásokon felmerülnek bizonyos aggodalmak. Ugyanakkor bízik benne, hogy mindkét oldalon megvan az akarat ezeknek a kérdéseknek a tisztázására.