Hirtelen fontos lett a Nyugatnak Asszad maradása

Már az is eredmény, hogy egy asztalnál ülnek: eddig talán így lehet a legoptimistább hangvételben írni a Genfben zajló szíriai béketárgyalásokról. A kormány és az ellenzék semmiben sem ért egyet, viszont most már nagyon veszélyes lenne felállni a tárgyalóasztaltól, úgyhogy mindkét fél a saját csapdájába esett. Ezen kívül Békemenet, orosz-magyar üzletek, chilei kormányalakítás és brazil jogsegély található mai összefoglalónkban.

Lassan haladnak a szíriai béketárgyalások Genfben, ahol már másodszor futnak neki a felek az évek óta dúló polgárháború rendezésének. Engedményeket a kormány tett a hétvégén: a felkelés központjának számító Homsz városából, amit már régóta tartanak ostromgyűrűben a kormányerők, több nőnek és gyermeknek biztosítottak szabad elvonulást, és a nemzetközi segélyszállítmányoknak is ismét engedélyezik a város megközelítését.

Ezen kívül azonban még nem nagyon van előrelépés: az Asszad-rezsim nem hajlandó tárgyalni arról, hogy az országban átmeneti kormány próbálja meg lecsendesíteni a kedélyeket, Asszad elnök pedig továbbra is hatalmon kíván maradni. Az ellenzék számára ez természetesen elfogadhatatlan: ők ugyanis nem mennek bele egy olyan egyezménybe, ami a jelenlegi elnököt nem távolítja el tisztségéből. A mai napon ezért a kormány főtárgyalója elsősorban inkább a terrorizmusról kívánt egyeztetni, ebben viszont az ellenzéki képviselők nem voltak partnerek.

A nemzetközi megfigyelők szerint egyébként a helyzet nem annyira reménytelen, mint azt elsőre hinnénk: a két fél között ugyanis évek óta hatalmas a bizalmatlanság, ezért maga a tény, hogy egy asztalhoz ültek és viszonylag kulturált körülmények között zajlik az eszmecsere, már magában is eredménynek számít. Ráadásul most már nem lehet felállni az asztaltól sem: bárki, aki feladja a tárgyalásokat ugyanis azonnal a béke elsőszámú kerékkötőjévé válik a nemzetközi közösség szemében, ezt pedig sem Asszad, sem pedig az ellenzék nem szeretné magára venni.

A szíriai patthelyzetről közölt ma egy érdekes cikket a The Jerusalem Post. Az ebben megszólaltatott elemzők egy része úgy véli: Izraelnek és az európai országoknak nem érdekük Asszad veresége, hiszen a szélsőséges iszalmisták, akik az utóbbi években Szíriában vívják a dzsihádot, a kormányerők veresége után Izraelre támadnának, vagy Európában lépnének akcióba. A nyugati titkosszolgálatok ezért újabban már rendszeresen osztanak meg Asszaddal bizalmas információkat a felkelőkről, hogy a radikális iszlamisták helyzetét gyengítsék. Úgy tűnik tehát, hogy a térség legfontosabb hatalmainak most hirtelen mégis fontos lett Asszad maradása. Éppen ezért kíváncsian várjuk, mire jutnak egymással a forrófejű főtárgyalók a jeges svájci időjárásban.

Oroszbarát lett a lengyel békemenetesek hőse

A magyar kormánynak, és személy szerint Orbán Viktornak Lengyelországban számos csodálója van, ami a politikai életben is tükröződik. A lengyel jobboldal számára ugyanakkor Oroszország mindig különösen kényes téma, a Paks bővítéséről kötött üzletről ennek megfelelően kritikusan számolt be a nemzeti érzelmű sajtó is.

A jobboldali Rzeczpospolita napilapra nem jellemző, hogy kritikát fogalmazna meg a magyar miniszterelnökkel szemben, elvégre ahhoz a Jog és Igazságosság (PiS) párthoz áll közel, melynek elnöke, Jarosław Kaczynski politikai példaképének tekinti Orbánt. A lengyel nacionalista párt önmeghatározásának egyik pillére ugyanakkor az oroszellenesség. A jelek szerint a paksi atomerőmű két új blokkjának építéséről és az orosz hitelről szóló megállapodást nehezen is nyelték le.

Putyinéknak bejön az INA

Magyar, majd horvát források is megerősítették, hogy a Moszkvában zajló Putyin-Orbán találkozón szóba kerülhetett a MOL horvátországi szerepvállalása. Az oroszok a fentiek szerint egyértelműen érdeklődnek az Ina részvényei iránt. Horvátországban ezzel együtt ritkán látják szívesen az orosz befektetőket, de így is lenne zágrábi nyertese, ha a MOL által birtokolt részvénycsomagok Moszkvába költöznének.

Horvát sajtóforrások is megerősítették a Magyarországon már napvilágot látott hírt, miszerint Orbán Viktorral Moszkvában tartott találkozója során Vlagyimir Putyin szemet vethetett a MOL horvátországi befektetéseire, azaz a magyar olajtársaságnak az Ina-ban birtokolt 49,1 százalékos részesedésére. A horvátországi média elsősorban magyarországi forrásokra hivatkozva számolt be a lehetséges tulajdonosváltásról, de Zágráb szerint az üzletkötés eshetőségét a moszkvai sajtó is megszellőztette.

Megvan az új chilei kormány

Megnevezte második kormányának tagjait Chile megválasztott elnöke, Michelle Bachelet – adta hírül a La Tercera. Huszonhárom miniszter lesz a kabinetben. Hárman már korábban is betöltöttek miniszteri tisztséget, de vannak új arcok is. 1973 óta először került kommunista miniszter a kormányba Claudia Pascual személyében. Az új kormány márciusban, Bachelet elnöki beiktatása után kezdi meg a munkáját.

Péntek délután jelentette be azoknak a nevét a tavaly decemberben elnökké választott Michelle Bachelet, akikkel a következő elnöki mandátuma során együtt fog dolgozni. A leendő államfő elmondta, hogy a vezetői képességeket, a szakmai hozzáértést és a kormányprogram iránti elkötelezettséget vette figyelembe a kinevezéseknél.

Brazíliába invitálják Snowdent

Az Avaaz online mozgalom aláírás-gyűjtésbe kezdett azért, hogy Edward Snowden menedékjogot kapjon Brazíliában. Rousseff elnök eleve zabos az USA-ra, így talán fontolóra veszi az ötletet.

Az Avaaz – a voice, voix, voz, stb. neveket felidézve a szó jelentése: hang –  nevű online mozgalom aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy Dilma Rousseff brazil elnök befogadja az NSI-botrányról és az Egyesült Államokban nemzetbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek nyilvánított adatok kiszivárogtatásáról elhíresült Edward Snowdent, aki jelenleg Oroszország vendégszeretetét élvezi.