Erdogan kerülte a konfliktust Brüsszelben

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kedden Brüsszelben arról biztosította európai tárgyalópartnereit, hogy az európai normákkal maradéktalanul összhangban kívánja rendezni a kormánya és a török igazságszolgáltatás között támadt konfliktust.

Az EU-intézmények vezetői kedden egytől-egyig arra emlékeztették a Brüsszelben tárgyaló török kormányfőt, hogy Ankarának az EU tagjelöltjeként tiszteletben kell tartania a csatlakozás politikai kritériumait. Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso és Martin Schulz egyúttal aggodalmuknak adtak amiatt, hogy a török kormány a jelek szerint maga alá próbálja gyűrni a független igazságszolgáltatást a kabinet több tagja ellen korrupció miatt folyó nyomozás miatt.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a Recep Tayyip Erdogannal folytatott tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón közölte, emlékeztette vendégét arra, hogy Törökország tagjelöltként a csatlakozás politikai kritériumainak tiszteletben tartására kötelezte magát, ideértve a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztását. „Lényeges, hogy ne kerüljön sor visszalépésre a vívmányokban, és az igazságszolgáltatás hátrányos megkülönböztetés és pártosság nélkül, átláthatóan működjön…” – jelentette ki Herman Van Rompuy.

Erdogan a megbeszéléseken arról biztosította vendéglátóit, hogy Ankara elkötelezett a hatalmi ágak teljes szétválasztása mellett, de hozzátette, hogy a bírók túllépték a hatáskörüket. „Az igazságszolgáltatás nem mehet túl a küldetésén és a mandátumán” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy az EU által is bírált, ellentmondásos törvényjavaslat, ami egyesek szerint lényegében az igazságügyminiszter alá rendelte volna a bíróságokat és a főügyészséget, már változott a benyújtása óta.

Barroso szerint a török miniszterelnök arról biztosította őt, hogy az uniós elvekkel maradéktalanul összhangban fog eljárni az ügyben. „Őszinte és nyitott párbeszédet folytattunk” – tette hozzá a Bizottság elnöke.

Van Rompuy rámutatott, hogy miközben az EU-nak nincs köze a török belpolitikához, az Európai Bizottságnak a csatlakozási tárgyalások értelmében figyelemmel kell kísérnie azt, hogy a török törvények és a kormány tettei összhangban állnak-e az általa a bővítési folyamat keretében vállalt kötelezettségekkel.

Az Európai Tanács elnöke egy újságírói kérdésre a 2005-ben elfogadott török tárgyalási keretet idézte, miszerint a csatlakozási tárgyalások közös célja a csatlakozás, és nem pedig valamilyen partnerségi viszony.

A felek arról is megemlékeztek, hogy tavaly három éves patthelyzetet követően új fejezet nyílt meg (a regionális politikai) a felvételi tárgyalásokon, decemberben az EU megkezdte Ankarával a párbeszédet a vízumliberalizációról, miután a törökök aláírták az Unióval a toloncegyezményt.

Abban is egyetértettek, hogy sürgősen rendezni kellene Ciprus megosztottságának kérdését, és mind az EU, mind Törökország politikai megállapodást sürgetett a szíriai megbékélésről Montreux-ben kezdődött tárgyalásokon.