Ferenc újabb tabut döntött

Ferenc pápa megint húzott egy nagyot a seprűjével, és most már másodszor takarít a vatikáni bankban. A mai napon ügyanis történelmükben először nyilvánosságra hozták az éves jelentésüket, sőt, egy kellemes eljárást is indítottak egy meglehetősen kapzsi munkatársukkal szemben.

A vatikáni bank hivatalos neve a Vallási Művek Intézete (IOR, Instituto per le Opere di Religione), amely jogelődjei már a XIX. század végén intézték a mini pápai állam pénzügyeit. A gondok egy része abból halmozódtak fel, hogy már nemcsak a katolikus egyház pénzét kezelték, hanem megnyitották a szolgáltatásaikat laikus, vagyis világi személyek előtt. Emellett az egyházi vagyon kezelése is mindig izgalmas kérdés, akár befektetésekről, akár ingatlanvagyonról van szó, és ahogy az a Bank profitjából látszik, biztos, hogy értenek is hozzá.

Amit tehát tudunk: 2012-ben 6.3 milliárd eurónyi vagyonnal dolgozott a Bank 114 alkalmazottja, és összesen 18900 klienst szolgáltak ki. A vatikáni állami alkalmazottak száma egyes szakértők szerint 3000 körülire tehető, tehát jól látszik, hogy a világon sok-sok intézményt és egyházi személyt is kiszolgál a Bank. Amíg 2011-ben 20 milliós profitot termeltek, addig 2012-ben már 86 milliót kerestek az ügyes alkalmazottak a cégnek. Ezt pápai felhasználásra szokták felajánlani.

A bank helyzetét tisztázandó – európai banki szervek a pénzmosási egyezményeknek való meg nem felelés miatt a közelmúltban feketelistára tették egy ideig – Ferenc pápa egy amerikai céget is megbízott a számlák átvilágításával; illetve 2013 nyarán egy külön független bizottság is felállt, hogy átnézzék a bank ügyeit. 

Ferenc pápa az olasz hatóságokkal is szorosabbra vonta a kapcsolatot, illetve pénzmosási ügyekben több állammal, köztük az USA-val is bilaterális megállapodásokat írtak alá. Az intézkedések eredményeként a Corriere della Sera azt szellőztette meg, hogy közel 900 számlát be fognak zárni és megszüntetnek, elsősorban a nagykövetségekhez tartozó ügyfelekét. Meg nem nevezett forrásuk szerint az iraki, iráni és indonéz diplomáciai számlák óriási forgalma láttán hozták meg ezt a döntést. 

Még XVI. Benedek által kinevezett új német igazgató, Ernst von Freyberg is zéró toleranciát hirdet minden fronton, ami a pénzmosást illeti. 

A legfrissebb bűnös

Nunzio Scarano, aki korábbi bankár életét hagyta ott a reverendáért, úgy tűnik, csúnyán elszámította magát. A Vatikán berkein belül 22 éven át dolgozott a pénzügyi adminisztrációban, tavaly nyár óta házi letartóztatás van érvényben vele szemben, most hivatalosan is vádat emeltek ellene. 

Szülőfalujában komoly luxusingatlannal rendelkezett, csakhogy ennek árát fals adományokból fedezte, közel 7 millió euró értékben. Emellett még korábban 20 millió eurót próbált Svájcból Olaszországba csempészni. 

Ez az ügy és a korábbiak tehát bőven indokolják Ferenc sepregetését. 2010-ben 23 millió eurót fagyasztottak be az olasz ügyészség eljárása nyomán pénzmosás gyanúja miatt. Az első nagy botrány a 80-as években a Banco Ambrosiano-ügy volt, amely 240 millió dollárjába került a Banknak, ugyanis ennyit fizetett a károsultaknak. A történet annyira kusza volt, hogy még az Ambrosiano bank volt vezetőjét, Roberto Calnit is a londoni Blackfriars híd alatt találták meg felakasztva, azóta többen behatóan foglalkoztak ezzel a témával. 

Ha Ferenc lendületét nem töri meg az intézményi ellenállás, és a külső átvilágító cégek és a nemzetközi nyomás segítségével sikeresen keresztülviszi a reformokat, akkor a Bank visszakerülhet az európai pénzintézetek sorába.