Tűzszünetet ajánl a szíriai kormány

Lassan a nagyhatalmaknak is elegük lesz a szíriai polgárháborúból, ezért a jövő héten béketárgyalásokat tartanak majd Genfben a kormány és a felkelők között. Moszkvában ma a szír külügyminiszter tűzszünetet javasolt, az amerikaiak pedig közel-keleti szövetségeseiket presszionálják a lázadók békülékenyebbé tételére. Emellett írunk még a brit bevándorlási helyzetről, a német hadsereg unortodox reformjáról, valamint a Mol-INA saga újabb fejezetéről is. Napi összefoglalónk következik.

Kezd mindenkinek elege lenni a szíriai harcokból

Tűzszünet és fogolycsere: ezt ajánlja fel a szíriai kormány a lázadóknak a jövő heti genfi béketárgyalások előtt, jelentette be Valid Moallem szír külügyminiszter ma Moszkvában, miután találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A tervek szerint az ország második legnagyobb városában, Aleppóban a kormány felhagyna a hadműveletekkel, és hajlandónak mutatkozik arra is, hogy a lázadók köreiből ejtett foglyok egy részét szabadon engedje. Az érintettek listáját Moallem állítása szerint át is adta Lavrovnak.

A genfi tárgyalások előtt azonban még sok munka van hátra: az ellenzék vezetői hamarosan Isztambulban találkoznak majd, hogy döntsenek a részvételről. Jellemző, hogy az ellenzéki csoportokat tömörítő, 120 (!) kisebb-nagyobb frakciót összefogó Szíriai Nemzeti Tanács 44 tagja máris jelezte: a kormány ígéretét átverésnek tartják, ezért nem vesznek részt a genfi egyeztetéseken.

A nemzetközi közösségnek azonban már kezd elege lenni az eddig az óvatos becslések szerint is legalább százhúszezer áldozatot követelő konfliktusból: Moszkva Asszad elnököt próbálja meg rávenni néhány engedményre, míg az Egyesült Államok a lázadókat leginkább támogató két szövetségesét, Szaúd-Arábiát és Katart helyezte nyomás alá, hogy hagyjanak fel, vagy legalább csökkentsék a lázadóknak nyújtott támogatásukat. A szíriai polgárháború ugyanis egyre inkább fenyegeti a térséget: az iszlám szélsőségesek ugyanis – hasonlóan a nyolcvanas évek Afganisztánjához – itt ki tudják élni szent háború iránti vágyukat, és a harcban megedződött fanatikusok később a Nyugatra, de a Kaukázusban megint egyre több merényletet elszenvedő Oroszországra veszélyesek lehetnek.

A béketárgyalások elvileg január 22-én kezdődnek majd Svájcban. A fogadóirodák szerint most még nem túl nagy a békekötés esélye, de ha a harcoló felek asztalhoz ülnek, már az is komoly előrelépés lesz majd a három éve dúló harcok történetében.

Nehezebb lesz a bevándorlók dolga Angliában

Nehezebb lett a kelet-európai munkavállalók helyzete Nagy-Britanniában az új szabályozások miatt. Megnyílt a brit munkaerőpiac Románia és Bulgária előtt.

Január elsejétől megnyílt a brit munkaerőpiac a román és bolgár munkavállalók előtt. A kelet-európai államok 2007-es csatlakozása után Nagy-Britannia élt a lehetőséggel és hét évre korlátozta az onnan származó munkavállalók hozzáférését (ugyanígy tettek a Benelux államok, Franciaország, Spanyolország, Németország és Málta is). Ez a korlátozás azonban 2014-ig tartott, és a közelgő dátum a bevándorlásról és az EU-ról szóló társadalmi vita intenzitását is fokozta, továbbá arra kényszerítette a briteket, hogy gondolják át – és értékeljék – a 2004 óta bekövetkezett változásokat.

Bölcsöde és géppuska: ilyen lesz az új német hadsereg

Az igazi hős otthon marad- akár ez is lehetne a mottója az új német honvédelmi miniszter tervezett hadseregreformjának. Ursula von der Leyen óriási lendülettel fogott bele a német hadsereg „történelmi átalakításába”: bölcsődék a laktanyákba, az áthelyezések számának csökkentése, karrierépítési lehetőség kismamáknak. Ígéretek vannak bőven, kérdés, hogy a szép szavakat követik-e tettek. Nagy Frigyes mindenesetre egy jó nagyot fordult sírjában.

„Az a célom, hogy a Bundeswehrt Németország egyik legvonzóbb munkáltatójává alakítsam át. Ehhez pedig a legfontosabb cél az, hogy a szolgálatot és a családot valamilyen módon összeegyeztessük”- tett ígéretet a Szövetségi Köztársaság első női honvédelmi minisztere. Ursula von der Leyen komoly terveket vett a fejébe, ilyen jellegű átalakításra ugyanis már nagyon régen nem volt példa a német hadsereg háza táján. A visszajelzések igen pozitívak, kérdés, hogy politikailag keresztülvihetőek-e a Vaslady tervei, illetve hogy sikerül-e megszerezni hozzájuk a kellő anyagi támogatást.

Mol-INA: közelebb a megegyezés

Horvátországban ismét tárgyalóasztalhoz ültek a MOL, illetve a zágrábi kabinet képviselői. A horvát olajtársaság két fő részvényese harmadik alkalommal egyeztetett az Ina sorsáról azt követően, hogy kirobbant közöttük az „olajháború”. Bár az elmúlt napokban mind Magyarországon, mind pedig a délszláv államban hallani lehetett olyan híreket, hogy a felek közelebb állnak a szakításhoz, mint a megegyezéshez, most mégis arra lehet következtetni; megtalálták a hőn áhított közös nevezőt.

Habár a Forbes magazinnak adott, s január elején megjelenő interjújában Mosonyi György, a MOL felügyelőbizottságának az elnöke sem zárta ki, hogy a magyar olajtársaság értékesítené a horvát cégben birtokolt részvényeit. Sőt nem sokkal később a horvát állami vagyonkezelő első embere is úgy nyilatkozott, hogy Zágráb közelebb áll az új partner érkezéséhez. Most mégis arra lehet következtetni, hogy meg tudnak egyezni az Ina sorsa felett vitatkozó felek.