Lehallgatás és szétszakadó EU: ez történt ma

Mi történt ma a világban? Ezt próbáljuk meg összefoglalni új, reményeink szerint a jövőben is rendszeresen megjelenő esti hírösszefoglalónkban. Lehallgatás, EU-birodalmi tervek, merényletek Oroszországban: szerintünk ezek voltak a nap legfontosabb hírei.

Gyűrűzik a lehallgatási botrány

Több körben folytatódik az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány: miközben Párizsban a szőnyeg szélére állították az amerikai nagykövetet, és a ma Franciaországban hivatalos látogatáson lévő John Kerry amerikai külügyminiszter is megkapta a magáét Francois Hollande-tól, addig Brüsszelben villámgyorsan pont került az Európai Parlamentben az adatvédelemről szóló rendelkezés előterjesztésére, ami megakadályozná, hogy az európai szolgáltatók harmadik félnek (például amerikai vállalatoknak) adják ki ügyfeleik és felhasználóik adatait. Viviane Reding, akit sokan az Európai Bizottság következő elnökeként vizionálnak már üdvözölte is a tegnap esti szavazás végeredményét, azonban még hosszas tárgyalásokra lesz szükség az Európai Tanáccsal és a Bizottsággal ahhoz, hogy a tervezetből valódi jogszabály váljon.

Az NSA-botrány arra biztosan jó volt, hogy egyre többen kezdtek el felelősen gondolkodni digitális lábnyomukról. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a hírszerző szervezetek különösebben meghatódnának az európai szabályozástól, vagy éppen az NSA-ügyben születő harcias nyilatkozatoktól. Egyébként is: brüsszeli bürokrata legyen a talpán, aki rá tudja bizonyítani a CIA-re vagy valamelyik alvállalkozójára, hogy miképp éltek vissza egy litvániai blogger adataival.

Német tervek Európa átalakítására

Angela Merkel komoly kompetenciákat adna az Európai Bizottságnak, hogy az széles körben ellenőrizhesse az eurót használó országok pénzügyi- és gazdaságpolitikáját. Az eurócsoport tagjai cserébe egy külön büdzséből is gazdálkodhatnának, valamint kapnának egy euró-pénzügyminisztert is. A SPIEGEL információi szerint a német pénzügyminisztérium már hozzá is látott a szerződésmódosító tervezet megszövegezéséhez.

A szerződéses rendelkezések összhangban lennének mind a merkeli válságkezelés alapelveivel, mind a Merkel-Sarkozy paktumként elhíresült fiskális paktummal. Hogy a dolgok napos oldalát említsük, a SPIEGEL szerint a kancellárasszony adna is valamit a nemzeti szuverenitás brüsszeli exportjáért cserébe. Ellenszolgáltatásként bevezetésre kerülne a már régóta szóban lévő külön költségvetés az eurócsoportnak, melyet állítólag „kétszámjegyűre” terveznének. Így, aki eddig nem volt meggyőződve a kétsebességes Európáról, annak nem lehet további kételye ezek után. Szintén életre hívnák az eurócsoport vezetője mellett működő ún. euró-pénzügyminisztert is, aki a tagállamok pénzügyi politikáját lenne hivatott koordinálni.

Montenegró jobban teljesít

Az Európai Bizottság október 16-án tette közzé éves jelentését a balkáni országok helyzetéről, és Montenegróval kapcsolatban arra jutott, hogy az ország továbbra is megfelelően teljesíti az EU tagsághoz szükséges politikai kritériumokat. Podgoricával a tavalyi csatlakozási tárgyalások kezdete óta a megnyitott 35 tárgyalási fejezet közül eddig kettőt zártak le eredményesen. A Bizottság most kiadott jelentése szerint, Montenegró képes vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket, azaz a Szerződésekben, a másodlagos joganyagban és az uniós elvekben foglaltakat is. Montenegrónak az Európai Tanács 2010 decemberében adta meg a tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalásokra pedig 2012-ben került sor.

Magyarország kiemelt külpolitikai célja, hogy a Balkán (polkorrektebbül Nyugat-Balkán) országainak EU-csatlakozását elősegítse. Ennek két oka van: egyrészt a tagsággal járó kötelezettségek miatt talán kevésbé akarnak majd egymás torkának esni az itt élő népek, másodsorban pedig ezekben az országokban komoly magyar gazdasági érdekeltségek vannak (OTP, Telekom, MOL), így egy kis jogbiztonság biztosan nem fog ártani a magyar cégeknek sem. Montenegró nem csak azért érdekes, mert a rossz nyelvek szerint Djukanovics miniszterelnök cigarettacsempészésből tartja fenn gazdasági köreit, hanem azért is, mert viszonylag kevés konfliktus terheli külkapcsolatait.

Megtörnék a Gazprom monopóliumát

Adókedvezményekkel segítené az északi-sarkkörön túli gázlelőhelyek kiaknázását Putyin elnök, írja az Euractiv a Reutersre hivatkozva. Az elnök ezen kívül sürgeti azt is, hogy minél több LNG (cseppfolyósított földgáz) terminál épüljön Oroszországban, ugyanis a hagyományos vevőnek számító európai államokban a pénzügyi válság miatt egyre csökken a földgáz iránti kereslet. Az északi-tengeri beruházás azért is sürgős, mert Oroszország egyetlen földgáz-cseppfolyósító üzeme az ország másik végén, Szahalin szigetén található. Amennyiben az oroszok fel tudnák fejleszteni az LNG-exportot, úgy komoly bevételekre tudnának szert tenni, ezért még az is felmerült, hogy esetleg feloldanák a Gazprom exportmonopóliumát.

Hiába rendelkezik Oroszország hatalmas földgázkészletekkel, a kitermelés és az export terén még lenne mit fejlődni. A gázt nem lehet egyszerűen szállítani, gazdaságosan csak a szovjet időkben lefektetett csővezetékeken lehetséges az export. Ezek a vezetékek viszont főként Európa felé futnak, ahol egyre kevésbé igénylik az orosz fűtőanyagot. Ezt Moszkva is érzékeli, ezért is szeretné felpörgetni az LNG-üzletet. Ha sikerül nekik az áttörés, akkor komoly változások lennének a gázpiacon. Magyarország szerencséjére az északi, állandóan fagyott vidékeken elég lassan haladnak a beruházások (nem is beszélve a korrupcióról), ezért a következő gáztárgyalásokon még nem kell számolni ezzel a változással.

Öngyilkos merénylet Oroszországban: zajlik a nyomozás

Forrnak az indulatok Oroszországban, ahol hétfőn egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Volgográdban egy buszon. Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás az országban a 2011-es domogyedovói robbantások óta. Az első vizsgálatok szerint a merénylő Dagesztánból érkezett, és épp egy Moszkvába tartó járaton ült, amikor működésbe hozta a robbanószerkezetet. Éjszaka ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak egy volgográdi muszlim vallási vezető házára, itt senki sem sérült meg, a tüzet gyorsan eloltották. Vlagyimir Putyin hamarosan találkozik majd Oroszország legfontosabb muftijaival, akikkel a vallások közötti együttélésről és az etnikai konfliktusok kezeléséről fognak tárgyalni.