Romlik a szíriai menekülthelyzet

Már több mint kétmillió szíriai állampolgár menekült külföldre a közel-keleti országban dúló harcok miatt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) jelentése szerint a menekültek között több mint egymillió gyermek is van. A nagyarányú kivándorlás, amely Szíria népességének megközelítőleg tíz százalékát teszi ki, nemcsak megoldásra váró humanitárius problémát jelent, hanem a környező befogadó országoknak is megterhelő.

Az UNHCR kedden bejelentette, hogy a 2011 márciusa óta tartó szíriai polgárháború regisztrált menekültjeinek száma átlépte a kétmilliót. Közöttük van megközelítőleg egymillió fiatalkorú, akiknek háromnegyede még nem töltötte be tizenegyedik életévét. A Szíriából menekülni kényszerülők 97 százalékának sikerült a szomszédos országokban, elsősorban Libanonban illetve Törökországban, Irakban és Jordániában menedéket találnia. További súlyos problémát jelent az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UNOCHA) által tett jelentésben szereplő körülbelül négy és félmillió ember (köztük az UNICEF szerint kétmillió kiskorú) sorsának megoldása, akik a fegyveres összecsapások következtében váltak otthontalanná, és az ország határain belül próbálnak boldogulni.

Különösen aggasztó, hogy a fiatalok közül mindössze 118 000 folytathatja valamilyen formában tanulmányait, illetve, hogy a hazájukat elhagyók mindössze egyötöde jut megfelelő tanácsadási lehetőséghez.  António Guterres az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa arra figyelmeztetett, hogy „a tét nem kisebb, mint egy ártatlan nemzedék túlélése.”

A környező államokba irányuló menekültáradat próbára teszi a célországok infrastruktúráját, gazdaságát és szociális ellátó hálózatát. A helyzet valamivel kedvezőbb Jordánia, Törökország és Irak esetében, ahol nemzetközi szervezetek segítségével működtetett menekülttáborok vannak. Ezekben befogadják a kivándorlókat, regisztrálják őket és igyekeznek számukra biztosítani az alapvető szükségleteket. Az UNICEF, az UNHCR és partnerszervezeteik világméretű humanitárius megmozdulás keretében igyekeznek támogatást biztosítani a rászorulóknak, aminek köszönhetően a Szíriával szomszédos országok táboraiban már több, mint 1,3 millió gyermeket olthattak be kanyaró ellen és 167 ezren részesülhettek pszichoszociális segítségben. Az UNHCR szerint ez év decemberéig további három milliárd dollárra lesz szükség ahhoz, hogy a rászorulók ellátását biztosítani tudják, azonban ezen felül további két milliárd dollár szükséges a válsághelyzet következményeinek rendezéséhez. Ezt az összeget tovább növelhetik az Egyesült Államok és Franciaország által szorgalmazott bombázások, amelyek újabb menekülthullámokat indíthatnak el a szomszédos országokba.

A Szíriát elhagyó menekültáradat legjobban Libanont terhelik meg. A befogadó országok közül ennek a területe és népessége a legalacsonyabb, ennek ellenére ide érkezik a legtöbb ember. Jelenleg körülbelül minden hat libanoni állampolgárra jut egy regisztrált szíriai menekült, azonban ez az arány sokkal rosszabb is lehet, ha figyelembe vesszük azokat, akiket a megfelelő ellátórendszer hiányában nem tudnak lajstromba venni a humanitárius szervezetek. Mivel a kicsiny országban nincs nemzetközi menekülttábor, ezért a határt átlépő tömegek elhelyezése hatalmas gondot jelent. A helyiek a növekvő kereslet következtében a lakásárak emelkedéséről számoltak be.

Libanon, Jordánia, Törökország és Irak vezetése megkísérlik a problémát közös erővel megoldani. A négy ország képviselői szeptember 4-én találkoztak António Guterres főbiztossal, és megállapodtak, hogy összehangolják menekültügyi politikájukat, illetve együttesen munkálkodnak majd a szíriai konfliktus mihamarabbi felszámolásán. 

Összességében, ahogy erre az ENSZ is felhívta a figyelmet, az 1994-es ruandai genocídium óta a legsúlyosabb menekültválságával kell szembenéznie a Közel-Keleten tevékenykedő humanitárius szervezeteknek úgy, hogy a munkájukhoz szükséges anyagi források mindössze 49%-a áll csak rendelkezésre a Menekültügyi Főbizottság szerint.