Küszködő horvát turizmus

Alig néhány napja a horvát társadalom még úgy érezhette; az újdonsült uniós tagság komoly fejlődést hoz majd a turizmust kiemelt ágazatként kezelő délszláv államnak. Az első félév fellendülését követően volt is ok a bizalomra, arra azonban kevesen számítottak, hogy az első júliusi eredmények milyen komoly visszaesést tükröznek majd.

Egybehangzó horvát és montenegrói források szerint július első két hetében mintegy 340 ezerrel kevesebb turista érkezett az újdonsült uniós tagországba a tavalyi év ezen időszakához képest. A sajtóban megjelent számokat pedig a hivatalos szervek beléptetési adatai is alátámasztották, sőt a horvát autópálya kezelő (HAC) is mintegy 40 ezerrel kevesebb autóról, s az ilyenkor megszokott forgalom hiányáról számolt be.

Pedig nem indult rosszul az év. 2013 első felében a horvát idegenforgalom még öt százalékos növekedést ért el, s egy nem oly régi felmérés alapján a társadalom további fejlődésre számított, már csak az uniós tagság okán is. Ehhez képest csupán múlt hétvégén 120 ezerrel kevesebb potenciális vendég lépte át az ország határait az elmúlt évhez viszonyítva, s ez a 780 ezres (2013) összlétszám függvényében igen komoly visszaesésnek nevezhető.

A horvát kabinet turizmusért felelős minisztere ugyanakkor bizakodásának adott hangot, s szerinte hamarosan amerikai, illetve skandináv vendégek pótolják majd a most leginkább hiányzó olasz és orosz utazókat.

Elődje, Damir Bajs koránt sem volt ennyire optimista. A korábbi tárcavezető szerint egyértelmű, hogy a jelenlegi kormányzat nem kezelte súlyának megfelelően példának okáért az Oroszországgal, Kínával, Törökországgal vagy éppen Ukrajnával szemben bevezetendő vízumkényszer negatív hatásait.

Kedvezmény kedvezmény hátán

Eközben a turizmusból élők a főszezon kellős közepén tíz, húsz vagy akár ötven százalékos kedvezményekkel próbálják menteni a menthetőt. Azt azonban ők maguk is beismerik, hogy valahol homokszem került a gépezetbe.

Nem egy megszólaltatott szállodaigazgató vagy tulajdonos belátta; az utóbbi években felborult a horvát tengerpart egészséges árpolitikája. Egyikük példának okáért kiemelte, hogy koránt sem nevezhető versenyképesnek egy olyan modell, ahol egy vendég 60 Eurót fizet a szobáért, s ezzel párhuzamosan 20 Eurót kénytelen leszurkolni egy napozóágyért. És akkor az igen magas költségekkel járó autópálya használatról, a kompról, parkolásról vagy a hídpénzről még nem is beszéltünk.

Az isztriai szállodaigazgató szerint a turisták – többek között – ezért választják inkább Görögországot, Törökországot vagy éppen Egyiptomot – az onnan érkező hírek ellenére is.

Mátraházi Tibor