Atomipari együttműködést kötött Franciaország és Japán

A két ország közötti védelmi és atomipari együttműködős mélyítéséről állapodott meg Abe Sindzó japán miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő pénteken Tokióban.

Abe és Hollande egyebek közt arról döntött, hogy a két ország védelmi és külügyminiszterei rendszeres párbeszédet fognak folytatni, s az úgynevezett „2+2” találkozókon közös védelmi fejlesztések és a hadiipari export is napirenden lesznek.

A francia államfő arról is biztosította Abét, hogy Párizs tiszteletben tartja az Európai Unió Kínával szembeni fegyverembargóját, miután Tokió aggodalmainak adott hangot, amiért Franciaország kettős felhasználású – polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható – technológiákat adott el a Japánnal szigetvitában álló Pekingnek.

A találkozó legfőbb eredménye elemzők szerint a szektorban eddig rivális országok közti, az atomipari technológiák közös fejlesztésére és exportjára vonatkozó megállapodás. „Javítanunk kell a nemzetközi biztonsági előírásokon, amely tekintetben a japán technológiának meg kell felelnie az elvárásoknak. E téren Japáné és Franciaországé a legerősebb partnerség a világon” – mondta Abe.

Májusban a francia Areva és a japán Mitsubishi Heavy Industries cégek Abe jelenlétében kötöttek megállapodást egy törökországi atomerőmű közös felépítéséről 22 milliárd dollár értékben. A mostani államközi egyezség értelmében Tokió és Párizs a jövőben együttes erővel támogatja majd a két cég által közösen fejlesztett reaktorok nemzetközi exportját, elsősorban a fejlődő országok piacait megcélozva.

Hollande 17 év óta az első francia államfő, aki hivatalos látogatásra érkezett Tokióba, mindössze hat héttel azután, hogy a Japánnal egyre elmérgesedettebb viszonyba kerülő Kínában járt. A japán fővárosban Hollande arról beszélt, hogy a most kötött megállapodások „új szintre emelik” Tokió és Párizs kapcsolatait, miközben a kelet-ázsiai területi viták békés megoldásának szükségességét hangoztatta.

A két ország egyebek közt az iráni és az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban is egységes frontot akar alkotni, míg Párizs azt ígérte, támogatni fogja, hogy Tokió állandó tagsághoz jusson az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A mintegy negyven üzletember által elkísért francia elnök Abe radikális jegybanki lépéseken és állami költekezésen alapuló gazdaságpolitikájáról azt közölte, hogy a japán válságkezelés esetleges sikere Európában is éreztetné pozitív hatásait. Leszögezte ugyanakkor, hogy a megszorításokkal küzdő Európa számára „az eltérő körülmények miatt” nem járható a japán út.

Abe a napokban az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, Abenomics névre keresztelt gazdaságpolitikája „az egyetlen járható út”. Ugyanakkor a januárban indult programot övező kezdeti optimizmus után május 23-a óta szabadesésbe kezdett a tokiói értéktőzsde addig szárnyaló indexe, elemzők pedig egyre többet beszélnek a radikális élénkítés potenciális veszélyeiről.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »