Új kampánytéma Németországban: a kettős állampolgárság

Philip Rösler szerint Németországnak szüksége van magasan képzett bevándorlókra. Az ellenzék egyetért, Merkelék kevésbé.

A bevándorlók integrációjáról szóló kormányzati csúcstalálkozó után Philip Rösler gazdasági miniszter, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője kedden azt mondta: az országnak szüksége van képzett külföldi munkavállalókra, hogy megakadályozzák a hiányt Európa legnagyobb gazdaságának létfontosságú szektoraiban. Rösler szerint a megfelelően képzett szakemberek biztosítása az egyik legnagyobb kihívás, amivel a német gazdaság szembenéz és kulcsfontosságú annak jövője szempontjából. A hazai kínálat ugyanis nem lesz elegendő – hangsúlyozta a szabaddemoktara politikus.

Ezért Rösler a kettős állampolgárság intézményének bevezetését szorgalmazta, amely lehetővé tenné a bevándorlók számára, hogy megtarthassák az állampolgárságukat saját országukban akkor is, ha német állampolgárságot kapnak, és ez ösztönözné az Európai Unión kívülről érkező szakképzett munkavállalók beáramlását. Személyes meggyőződésem, hogy több külföldről érkező szakértő kell – adott hangot véleményének a politikus.

A jelenlegi törvény szerint aki külföldi szülők gyermekeként Németországban született, 23 éves koráig köteles eldönteni, hogy melyik állampolgárságot szeretnék megtartani. 

Az FDP ilyen irányú megközelítése közvetlen kihívást jelent a konzervatívokkal szemben. Ez lehet annak is a jele, hogy a párt úgy látja a kérdést, mint egy lehetőséget, amellyel elhatárolja magát a konzervatív koalíciós partnerektől a bevándorlás és az integráció kérdésében. És ez jelentheti a legnagyobb esélyt is a szabaddemokraták számára, hogy elegendő szavazatot szerezzen, hogy sikerrel lépjék át az öt százalékos küszöböt, amely a parlamentbe jutáshoz szükséges az őszi választásokon. Az előző hónapok során a párt 3 és 5 százalék körül mozgott. 

Röslerék koalíciós partnerei, a Merkel-féle konzervatívok (Kereszténydemokrata Unió – CDU) továbbra is elzárkóznak a kettős állampolgárságtól és ezt teszi testvérpártjuk, a bajor Keresztényszocialista Unió (CSU) is, amely különösen makacs módon ellenzi az ilyen irányú javaslatokat.

„Mi egyértelmű nemet mondunk a kettős állampolgárságra. Azok, akik németek szeretnének lenni, azoknak feltétel nélkül kell vállalniuk országunkat és az alapvető értékrendünket. Nincs helye kiskapuknak” – fogalmazott ezzel összefüggésben a CSU főtitkára, Alexander Dobrindt még februárban.

De a jobboldalon is akadnak már olyanok, akik másként értékeli ezt. Számos CDU-törvényhozó jelezte, hogy hajlandó lenne újravizsgálni a kettős állampolgárság ügyét és ezen kívül teljes balközép, többek között a szociáldemokraták és a Zöldek is a változás mellett vannak.

A németek egyébként hagyományosan vonakodóak, amikor a bevándorlás fellendítésével kompenzálnák ezt a munkaerőpiaci hanyatlást. Egy februári OECD tanulmány szerint Németország továbbra is elmarad más iparosodott nemzetek mögött, így Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és Dánia mögött, amikor is ezek az országok aktívan toborozzák a magasan képzett bevándorlókat külföldről. Mégis vannak arra utaló jelek, hogy ez is változik: a felső-frankföldi kisváros, Wunsiedel egyike azoknak az önkormányzatoknak, amely igyekszik magához vonzani a jól képzett szakembereket azon külföldiek közül, akik a recesszió miatt nem találnak munkát saját hazájukban.

A tavalyi évben több mint egy millió ember költözött Németországba – ez 1995 óta a legmagasabb arányú bevándorlás. Sokan közülük a válság súlytotta dél-európai országokból érkeztek, mint Spanyolország, Olaszország és Görögország. Németország mintegy 16 millió bevándorlói háttérrel rendelkező személynek ad otthont.