Feladatkijelölő „majális” – a 11. RMDSZ Kongresszus

Médiafigyelem, szép plakátok és illusztris vendégek. Minden szépen összeállt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 11. kongresszusára. A feladatkijelőlőnek becézett óriásrendezvény egy progambővítés bemutatása mellett kiváló lehetőséget adott a párt presztízsének növelésére és a közélet felpezsdítésére. Viszont az eredmény inkább hasonlított egy nagy szeretetteljes majálisra, így egyeseknek talán csalódást okozott.

Május 25-én tartották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. és minden eddiginél nagyobb kongresszusát.  A politikai program megújítására és strukturális reformok megszavazására gyűlt össze 777 képviselő a csíkszeredai sportcsarnokban. Tisztújításról szó sem volt, mégis igazán nagyszabásúra tervezték a rendezvényt.

Bár a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) tiltakozó molinója nem fért meg a sok tulipános kiegészítő között, azért a falakon kívül megtalálták a helyét. Így legalább érkezésekor Victor Ponta román miniszterelnök is szemügyre vehette. A modern technika lehetővé tette az élő közvetítést és a számtalan apró kiegészítő igazán színvonalas rendezvényt ígért. Igaz néhányan ezt túlzásnak tartották, és hiányolták a tartalmat.

Már a képek alapján is látszik hogy az RMDSZ aktivistái igazán kitettek magukért és minden elkövettek azért, hogy a kongresszusról száműzzék a „tornaterem” hangulatot. A média is nagy figyelemmel kísérte a rendezvényt, bizonyítja ezt a számtalan cikk és beszámoló amely a romániai magyar sajtóban megjelent. Most ezek összefoglalására teszek kísérletet.

A nyitány

A rendezvényt Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere nyitotta meg, aki beszédét azzal a rendkívül szép javaslattal kezdte, hogy a sportcsarnokot amely a kongresszusnak helyet ad nevezzék el az expedíciója során nemrég eltűnt Erőss Zsoltról, aki a város szülötte. Továbbá felszólalásában adott hangot a magyar kisebbség akaratának: „Mi kulturális és területi autonómiát akarunk, nem ‘vagy’, hanem ‘és’!” – mondta Ráduly.

A polgármester felszólalása után Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint említve a meghívott vendégeket.

Victor Ponta

A vendégek közül Victor Ponta szólalt fel először, aki – az utóbbi idők retorikájának megfelelően – együttműködéséről biztosította a kongresszuson jelen lévő képviselőket. Beszédében az RMDSZ-t nevezte az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviselőjének, ezzel is látványosan demonstrálva a szövetség politikai erejét. Felszólalásában a kormányfő egy sor ígéretet tett. Újra hangoztatva, hogy az egész ország kormányfőjeként kíván tevékenykedni, felelősséget érez az erdélyi magyarságért. „Azért vagyok itt, hogy elmondjam, folytatni szeretném önökkel az őszinte dialógust a konfliktusok elkerülése és a legjobb megoldások megtalálása érdekében” – számol be az Új Magyar Szó Online.

Ugyanakkor bár rendkívül diplomatikusan, de elutasította annak a lehetőségét, hogy az alkotmány a magyar közösséget államalkotó tényezőként nevesítse. „Realizmusra kérem önöket és magunkat is. Nehéz elfogadni a parlamenti többségnek az egyes cikkely módosítását, de meggyőződésem, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni, amely tükrözze azt, hogy önök is ennek az országnak a lakói” – fogalmazott a miniszterelnök.

Crin Antonescu

A PNL elnöke elmondta, mindent hallott és értett abból, amit Ráduly Róbert mondott megnyitó beszédében a székely autonómiaigényről és bár nem ért egyet vele, kész meghallgatni elvárásait. „A következő időszakban párbeszédet szeretnénk folytatni az RMDSZ-szel az alkotmánymódosításról” – nyilatkozott Antonescu.

A magyarok

A két romániai politikus után a magyarországiak kaptak szót. Semjén Zsolt nyomatékosította, a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Rogán Antal viszont az erdélyiek támogatása mellett fontosnak tartja, hogy a romániai pártok – a jövőévi magyar választások közeledtével – buzdítsák szavazásra az erdélyi magyarokat. Az MSZP-t képviselő Ujhelyi István „odaszúrt” egyet a Fidesznek, mondván „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Majd biztosította a szövetséget, hogy ha az Európai Bizottság jóváhagyja a petíciójukat a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, akkor az MSZP minden erejével segíteni fog céljaik elérésében.

Kelemen beszámol

A vendégek felszólalása után Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke kezdte meg politikai beszámolóját. „Embert próbáló két esztendő van mögöttünk, és az őszinte számvetés kötelező.” – kezdte. Kelemen beszéde elején kiemelte a szolidaritás fontosságát, amellyel adós az egész magyar közösség az olyan embereknek akiket a politikai szerepvállalásuk, a kisebbségért való önzetlen munka miatt bélyegeznek meg. Ezzel utalva Borboly Csaba tanácselnök ellen folyó büntetőeljárásra.

A párt elnöke szerint sikerek állnak az RMDSZ munkája mögött. Szerinte a szövetség a kormánykoalícióban töltött rövid idő alatt is képes volt eredményeket felmutatni, igaz talán a célokhoz képest kisebbeket.Az ezt követő nagy kihívást is sikeresen vette a szervezet, ugyanis decemberben sikerült bekerülniük a romániai parlamentbe, átlépve az öt százalékos küszöböt. „Nem volt könnyű. A magyar szavazatok 89 százalékát szereztük meg, annak ellenére, hogy magyar versenypárt indult ellenünk.” – emelte ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ előtt álló fontos kihívásnak tartotta az Európai Parlament (EP) elé benyújtott kisebbségvédelmi petíciót. A kisebbségi jogok uniós jogban való szabályozását kéri hét európai tagállam kisebbsége, az Európai Unió (EU) népképviseleti szerve előtt. „…az európai képviselet a hatékony kisebbség-védelem egyik fontos eszköze” – idézi a szövetség elnökét az Új Magyar Szó Online.

Kelemen Hunor kitért továbbá az autonómia kérdésére is. Véleménye szerint az autonómia jelent megoldást a magyar kisebbség problémáira, de csakis a románok együttműködésével és nem pedig ellenük. Az alkotmánymódosítás során pedig azt szeretné elérni, hogy a kisebbségeket elismerjék mint államalkotó tényezőket. Ezzel pedig megszűnne az a lehetőség, hogy a mindenkori román kormányzat kisebbségellenes intézkedéseket tegyen.

Érdemi munka

A kongresszus munkája csak ezután kezdődött. A párt nyilatkozatai szerint a rendezvény nyolc kongresszusi dokumentum elfogadásáról szólt, amelyek átfogó programmódosítást és a szövetségi struktúra átalakítását tartalmazzák. Mint ahogy már korábban beszámoltunk a struktúraváltoztatás egy nőtagozat létrehozását és a platformszerkezet újraszabását takarja.

A párt programját olyan fejezetekkel bővítették, mint az alkotmánymódosítás kérdése, a régiók kialakításának problémája és egy gazdaságfejlesztési program, de szerepet kap benne az EP választásokra való felkészülés és ehhez kapcsolódóan a európai kisebbségi polgári kezdeményezés.

Csak remélni lehet, hogy ezek a nagyszabású rendezvények, mint a 11. RMDSZ Kongresszus nem csak az egymás elleni erődemonstráció vagy éppen politikai hízelgés eszközei, a nagy szavak ismételgetése pedig valódi politikai akaratot tükröz.