Három latin-amerikai ország is pályázik a WTO vezetésére

Latin-Amerika egyre növekvő világgazdasági szerepe tagadhatatlan: bár továbbra sem növekszik az ázsiaihoz hasonló mértékben, a válságból – amelyet Európa még mindig nyög – néhány hónap alatt kilépett, s egyre több külföldi befektető választja célpontul a térséget. A világ húsz legerősebb gazdaságát tömörítő G-20 csoportban három latin-amerikai ország is helyet kap: közülük ketten – Brazília és Mexikó -, valamint Costa Rica is pályázik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) idén megüresedő főigazgatói posztjára. A mexikói jelölt programját hazánkban Juan Manuel Gómez Robledo külügyminiszter-helyettes ismertette, aki emellett a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében több fórumon is tárgyalt Budapesten.

A budapesti Mexikói Nagykövetség által szervezett sajtótájékoztatón Juan Manuel Gómez Robledo külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy G-20 tagságához híven Mexikó valódi globális szereplővé kíván válni, s az azzal járó felelősséget is kész vállalni, amelynek egyik bizonyítéka, hogy eddigi WTO-főtárgyalójukat, Herminio Blanco Mendozát jelölték a világszervezet főigazgatói posztjára.

A fejlődés záloga a szabadkereskedelem

Gómez-Robledo szerint országa nemzetközi gazdasági és kereskedelmi súlya, lakosságának száma, valamint a globális kérdésekben (mint például a migráció, a kábítószer-kereskedelem elleni harc, a fegyverkereskedelem szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény kidolgozása) való jelentős szerepe megerősíti a jelöltség létjogosultságát. A mexikói kormány egyértelműen a szabadkereskedelmben látja a növekedés motorját a jövőben, s elveti a protekcionista eszközöket. Talán emiatt lehet előnye regionális viszonylatban Brazíliával szemben, hiszen Argentínához hasonlóan a brazil kormány is számos korlátozó intézkedést vezetett be külkereskedelmét illetően a globális gazdasági válság elleni védekezés eszközeként. Mexikó és Argentína között egyébként tavaly kereskedelmi vitát is okoztak a Buenos Aires által 2012 februárjában bevezetett importkorlátozó szabályok, azonban egy autópiaci megállapodás megkötését követően elálltak a vitarendezéstől.

A mexikói jelölt, Herminio Blanco egyébként egyik fő céljaként a WTO-n belüli vitarendezési mechanizmus reformját tűzte ki, bár a fórum eddig is sikeresnek mondható, mégis megerősítésre szorul épp az említett protekcionista hullám jelentette többletmunka miatt. Programjában Blanco kiemeli még, hogy a decemberben, Balin rendezendő miniszteri konferencián számos, Doha óta húzódó kérdésben (pl. fejlesztési irányvonalak, a kereskedelem megkönnyítése, mezőgazdasági termékek vámtételei, stb.) megegyezésre kell jutniuk a tagállamok képviselőinek: ezt Blanco már nem tárgyalóként kívánja elősegíteni, hanem megválasztása esetén hídszerepet töltene be a szakminiszterek között.

Visszatérve a szabadkereskedelem kérdéséhez, Mexikó valóban nagy előnyre tett szert az eddig megkötött 12 vonatkozó egyezményével, amelyek segítségével 44 ország piacát éri el preferenciális feltételeken keresztül, s ezáltal az észak-amerikai ország számára elérhetővé válik számára egy több mint egymilliárd fogyasztót számláló exportpiac, amelynek gazdaságai a világgazdaság GDP-jének körülbelül 60 százalékát adják. A legfontosabb ezen megállapodások közül az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) és az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi szerződése (MEUFTA). Az elmúlt években az EU Mexikó második, ill. harmadik számú kereskedelmi partnerévé vált az Egyesült Államok és Kína után. Az EU jelentős befektető Mexikóban: 2000 és 2011 között beáramló FDI 37 százalékát adta.

Mexikó NAFTA-tagsága és az EU-val való kereskedelmi megállapodása még a magyar exportőrök számára is kedvező feltételeket teremt új észak- és közép-amerikai kapcsolataik kialakítására, illetve a korábbiak megerősítésére. Közép- és Kelet-Európa térsége is nagyon fontos szereppel bír Mexikó számára, egy olyan régióként tekintenek rá, amelyen keresztül Mexikó megjelenhet a világ e részének piacain. Például a mexikói Carlos Slim, a világ leggazdagabb embere immár Európára is összpontosít: America Móvil elnevezésű cége nemrég megvásárolta a Koninklijke KPN holland telekommunikációs cég részvényeinek 8,46 százalékát. További céljai között szerepel, hogy az osztrák Telekom Austriában jelenleg birtokolt 6,7 százalékos részvényhányadát 23 százalékra növelje.

Mexikó azonban nem csupán Észak-Amerika és Európa irányába nyit. Köszönhetően annak, hogy Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru kereskedelempolitikai felfogása nagyon hasonló (tehát mind a szabadkereskedelmet támogatják), 2011 áprilisában a négy ország megalapította a Csendes-óceáni Szövetséget (Alianza del Pacífico), amelynek célja egy újabb szabadkereskedelmi térség létrehozása és az ázsiai csendes-óceáni térséggel való szorosabb együttműködés kialakítása.

Mi szól még Mexikó mellett?

Lapozzon, és tudja meg miről tárgyalt Budapesten a mexikói külügyminiszter-helyettes a kétoldalú kapcsolatok tárgyában!

Mexikó-Magyarország: a kkv-k lendíthetnék fel a kereskedelmet

A Mexikói Nagykövetség sajtóközleménye szerint Gómez Robledo külügyminiszter-helyettes kedden találkozott Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárával, Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával, Szatmáry Kristóffal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárával, valamint Martonyi János külügyminiszterrel.

A külügyminiszter-helyettes a sajtó képviselői előtt is kiemelte a kétoldalú kapcsolatok élénkítésének fontosságát, nem csupán a gazdaság, hanem a kultúra és oktatás terén is. Véleménye szerint utóbbiaknak már maga az a tény is komoly alapot szolgál, hogy az egyik leghíresebb mexikói festő, Frida Kahlo magyar származású felmenőkkel rendelkezett (bár a Múlt-kor történelmi portál egyik 2004. évi cikke ezt cáfolja).

A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint Szijjártó Péter pedig hangsúlyozta, hogy az EU-Mexikó gazdasági kapcsolatok elmélyülése komoly lehetőséget jelent Magyarországnak, „mert bár három év alatt megháromszoroztuk az importunkat, és megdupláztuk az exportunkat, de az egymilliárd dolláros kereskedelmi forgalom még bőven hagy lehetőséget a növelésre”. Ennek jegyében a két ország befektetési ügynökségei a jövőben együttműködnek a kereskedelmi forgalom növelése érdekében azért, hogy újabb mexikói vállalatok kövessék a Magyarországon működő két nagyon sikeres – autóipari beszállító (Nemak) és építőipari (Cemex) – céget.

A Nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón Gómez Robledo kiemelte, hogy a kapcsolatok diverzifikálásában hangsúlyos szerepet szánnak a kkv-knak, hiszen egyedül tőlük várható mindkét országban a jelentősebb munkahely-teremtés. A külügyminiszter-helyettes ekkor utalt arra is, hogy a Kétoldalú Gazdasági Vegyes Bizottság ősszel rendezendő ülésére a kormányzat képviselői mellett a magyar üzletembereket is szívesen látják egy külön fórum keretében, amennyiben lesz rá igény.

Kitörési pontok

A Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott megbeszélések során pedig körvonalazódott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének irányvonala is: többek között a tudományos és technológiai együttműködés, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az autóipar, az orvosi műszerek, valamint az energiaipar területén látnak további együttműködési lehetőséget a felek. Ezen kívül még a mobiltelefon-gyártás és az elektronika terén képzelhető el együttműködés. A KSH adatai szerint mind az exportot, mind az importot illetően a gépek és szállítóeszközök vannak túlsúlyban jelenleg.

A kétoldalú relációt illetően nem szabad elfeledkezni egy fontos tavalyi eredményről sem: amint arról akkor a kisalfold.hu beszámolt, a 2012. júniusi G-20 csúcs egyik kísérőrendezvényén, a G-20 Fiatal Vállalkozói Csúcstalálkozón (G20 YEA), Mexikóvárosban született meg a fiatal vállalkozói éra legfontosabb ajánláscsomagja. A G20 YEA a világ egyik legmeghatározóbb nemzetközi ifjúsági szervezete, amely a világ GDP-jének 80 százalékát adó országok fiatal vállalkozói szervezeteinek összefogása mellett, a fiatal vállalkozók tekintetében a legnagyobb tudástőkét is képviseli. A csúcstalálkozón az Európai Uniót Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) alapító elnöke képviselte, aki a rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a Mexikói fiatal vállalkozók szövetségének, a COPARMEX elnökével, Francisco Ruiz-szal. A két ország fiataljai számára egyedülálló lehetőséget biztosító dokumentum értelmében legalább egymillió dollár összegű kereskedelmi tevékenységet kíván elősegíteni tagjai között a két szervezet, a következő két évben, valamint hazánk és a világ egyik legmeghatározóbb G20-as gazdaságának fiatal vállalkozóit több területen segíteni és összekapcsolni kívánja ez az együttműködés.

A mexikói relációban tehát valóban sok lehetőség rejlik, a kérdés már csak az, hogy ezt a jövőben ki tudjuk-e használni.

A WTO-beli főigazgató-választási folyamat pedig ma újabb állomásához érkezik, ugyanis kiderül, hogy a kilenc jelölt közül melyik az a négy, aki továbbra is esélyes marad a posztra. Az új főigazgató a legkésőbb 2013. május 31-re összehívott Főtanácsának ülésén kerül kinevezésre, s 2013. szeptember 1-jén kezdi meg munkáját.

Magyarország  egyébként a szervezet 1995-ös megalapítása óta teljes jogú tagja a WTO-nak, továbbá az Európai Unióhoz történt csatlakozása óta az EU-t képviselő blokknak is tagja, amely önállóan is tagja a szervezetnek, amelyben teljes jogú szavazattal rendelkezik.

A Kitekintő.hu ezúton is megköszöni a Mexikói Nagykövetség által rendelkezésére bocsátott sajtóanyagokat, s külön köszönetet mond Bencze Klaudiának, a Nagykövetség sajtóreferensének a folyamatos együttműködésért.