Az orosz fegyveres erők központjában kínai vezető járt

A politikai katonai kapcsolatok erősítésének jegyében Hszi Csin-ping kínai elnök szombaton ellátogatott az orosz fegyveres erők műveleti irányító központjába.

    Hszi Csin-ping az első külföldi vezető, aki felkereshette a központot, ahol az orosz hadiipari vállalatcsoportok vezetői videokonferencián számoltak be a kínai elnököt vendégül látó Szergej Sojgu védelmi miniszternek az állami megrendelések teljesítéséről. 

    Peking nemcsak nagy mennyiségben vásárol Oroszországtól fegyvereket, de közös gyártásukra is törekszik.

    A kínai elnök, aki pénteken érkezett Moszkvába első külföldi látogatására, műveleti központjában kijelentette: látogatása azt jelzi, hogy Kína és Oroszország katonai, politikai és stratégiai kapcsolatai tovább erősödnek, a hadseregek együttműködését is beleértette. 

    Tavaly a Roszobornexport a korábbi évekhez képest jelentősen növelte Kínába irányuló fegyverszállításait. A kelet-ázsiai hatalomnak eladott mennyiség a teljes orosz fegyverexport 12 százalékát tette ki. 

    Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a központban elmondta, hogy Oroszország 10-15 évre elegendő készlettel rendelkezik az exportra szánt korszerű fegyverekből.  A hadseregtábornok Sz-400-as légvédelmi rakétakomplexumokat, Borej hadászati rakétahordozó tengeralattjárókat és a legkorszerűbb Szu-35-ös vadászgépeket említette a kínai vendégnek.

    Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap kínai kollégájával tárgyal, aki Hszi Csin-ping  népes kíséretének tagjaként érkezett az orosz fővárosba.

Miért pont Oroszország? 

    Kínának Oroszországra egyfajta ütközőzónaként van szüksége, és a tény, hogy a kínai államfő első külföldi útja pénteken Moszkvába vezetett, nem gesztus, inkább a hagyományok tiszteletben tartása – fejtette ki véleményét a gazeta.ru internetes újságnak Alekszej Maszlov Kína-kutató.

    Peking első embere nem látogathat el elsőnek ázsiai országokba, mert azzal megsértené az ország státusát. A kínai vezetők első útja Nyugatra sem vezethet, minthogy komoly ellentéteik vannak a térség országaival. Ebből a szempontból az oroszországi látogatás az optimális megoldás – fejtette ki Maszlov. 

    A Kína-szakértő szerint Hszi Csin-ping látogatása során az orosz kőolaj- és földgázszállításokról és a kínai-orosz energetikai együttműködésről lesz szó. A kelet-ázsiai ország ugyanis – különösen Oroszországgal határos régióiban – súlyos energiahiányban szenved. Az orosz szállítások stratégiai fontosságúak Kína számára. Először történik meg a két ország kapcsolataiban, hogy nemcsak állami, de magáncégek közötti megállapodásokat is aláírnak – hívta fel a figyelmet az orosz szakértő.

    Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába utazása előtt a BRICS (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magába foglaló szervezet) tagállamaiból érkező újságírók előtt kifejtette: arra törekszik a tárgyalásokon, hogy elérje egymás alapvető érdekeinek kölcsönös támogatását. 

    Az orosz szakértő emlékeztetett: Kína több ízben javasolta Oroszországnak, hogy közösen lépjenek fel kelet-ázsiai területek hovatartozásának felülvizsgálata érdekében. Peking a Kelet-kínai-tengeren lévő Szenkaku-szigetekre (kínaiul Tiaojü-szigetek) tart igényt, és emiatt konfliktusban áll Japánnal és Tajvannal, míg Oroszország a Kuril-szigetek négy déli tagja: Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai miatt áll területi vitában Japánnal. Moszkva egyelőre nem támogatja azt, hogy ebben a kérdésében Pekinggel együtt lépjenek fel, mert úgy tartja, hogy vitáik más természetűek. 

    A Kína-kutató Moszkva és Peking gazdasági és politikai kapcsolatait egyaránt nagyon jónak nevezte. Hozzátette, hogy bár jelenleg nincsenek nyilvánvaló konfliktusok a két ország között, mindkettő befolyásának erősítésére törekszik Közép-Ázsiában. Emellett Maszlov lehetségesnek tartja az orosz és kínai érdekek ütközését a Távol-Keleten is. 

    Az utóbbi térségben lehetséges konfliktusokat azzal magyarázta a szakértő, hogy az orosz Távol-Keleten nincs elegendő munkaerő, ezért Moszkva hatalmas összegeket költ az ipari fejlesztésre. Minthogy szerinte nem vált be a lakosság-áttelepítési program, Kína az egyetlen ország, amely a probléma megoldásához segítséget nyújthat Oroszországnak. A kérdés már nem az, hogy importáljanak-e vagy sem munkaerőt Kínából, hanem az, hogyan tartsák kordában a folyamatot. 

    Kína szoros együttműködést akar a számára fontos nemzetközi és regionális kérdésekben, ami alatt – mint az orosz szakértő elmondta – Peking a Kelet-kínai-tenger és a Koreai-félsziget biztonságának szavatolására gondol. Észak-Koreában Kína mérséklő tényezőként próbál fellépni, ehhez azonban komoly orosz támogatásra van szüksége, mivel az Egyesült Államok a többoldalú tárgyalásokat szorgalmazza.