Kampány indul az Európai Unióba vetett bizalom növelése érdekében. Az éves programsorozat elsősorban a 15-45 éves korosztályt kívánja megszólítani.
2012 júniusában született meg a döntés Strasbourgban arról, hogy a 2013-as esztendőt a Polgárok európai évének keresztelik az unió egyes tagországaiban tapasztalható alacsony népszerűségének javítása érdekében. Az elnevezés apropóját a maastrichti szerződésben éppen húsz évvel ezelőtt először felbukkanó „uniós polgár” terminológia adja.
A program év legfőbb célja, hogy párbeszédre sarkalja a kormányzat, a civil társadalom és az üzleti élet szereplőit, amely Európa-szerte megrendezendő eseményeken és konferenciákon keresztül biztosít lehetőséget különböző álláspontok érintkezésének és megvitatásának – áll a Brüsszel által közzétett hivatalos sajtóanyagban.
Ennek keretében a külügyminisztérium az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletével és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával közösen kreatív kampányt indít idehaza – hangzott el az Én Európám címet viselő február 25-én induló kampány négy nappal korábban tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 50 másodperces reklámfilmet készített, amely egy hónapon keresztül fog rendszeresen szerepelni a hazai kereskedelmi tévécsatornákon.
Bakos Piroska korábbi elnökségi szóvivő a rendezvényen hangsúlyozta: jelentős az EU biztosította erkölcsi haszon, a legfontosabb mégis a konkrét pénzügyi támogatás.
Az uiós tagság előnyeivel összefüggésben Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta: tudni kell megbecsülni azt, amit természetesnek vélünk. A mai fiatalok számára az a tény, hogy béke honol, szabadon utazhatnak és vállalhatnak munkát szerte Európában, egy ilyen dolog – fogalmazott a politikus.
Győri Enikő hangsúlyozta: Magyarország nem jutott volna el oda, ahol 2013-ban tart, ha nem lenne kilencedik éve az integráció része. Nem lenne lehetőség szerte az országban a jelenlegi jóléti szolgáltatások igénybevételére, vagy példának okáért nem létezne mindenki számára hozzáférhető egészséges ivóvíz. Az anyagi előnyökkel kapcsolatban kiemelte: a litvánok után a magyarok lesznek a következő hét éves ciklus közös uniós büdzséjének legnagyobb haszonélvezői. Ráadásul a Magyarországon 2009 és 2011 között megvalósult fejlesztések 97 százaléka uniós pénzből jött létre. Néha morognak az emberek, de józan pillanataikban elismerik, sokat hozott az EU a konyhára – mondta.
„Azonban minden tagországnak, így nekünk is megvannak a sajátos adottságaink, amelyeknek természetes előnyként kell realizálódniuk az unióban. A cél nem haptákba vágva engedelmeskedni mindennemű útmutatásnak. Éppen a szubszidiaritás elvének, mint uniós alapfilozófiának az előtérbe helyezését kell erősíteni. Minden területen a leghatékonyabb szabályozók és irányadások figyelembe vételével kell saját érdekeinknek megfelelően előre haladnia az országnak – fejtette ki Győri Enikő. Ezzel a kijelentéssel lényegében megelőzte a jobboldali kormánypárt és az EU utóbbi két évének finoman szólva is viharvert kapcsolatára irányuló kérdéseket. „Jó lenne kidomborítani: az Európai Uniót is emberek csinálják, és ennek jobban kellene látszania”- tette hozzá az államtitkár.
Ezek után Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője – folytatva a Győri Enikő által felvillantott számmisztikát – részletesen kitért az uniós projektek finanszírozására. Mint elmondta, messze a magyarországi beruházásokba száll be legnagyobb mértékben az unió. Míg nálunk a megvalósuló fejlesztések 97 százalékában jelennek meg uniós pénzek, addig ez az arány az EU 27-ek átlagában 12-13 százalék. „Az más kérdés, hogy a szalagok átvágásakor sok esetben az uniós logó kicsit a háttérbe szorul” – tette hozzá a kommunikációs vezető.
Perger kitért a 2013-as programév magyarországi eseményeire is, ismertette annak célcsoportját, eszközeit, amelyben Gulyás János, a kampányt kivitelező MEC Hungary ügyvezető igazgatója, valamint Lővei Andrea, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának megbízott irodavezetője voltak segítségére.
Az Én Európám névre keresztelt kampány február 25-től március 25-ig fog tartani, amely két reklámfilm mellett rendezvények és online eszközök segítségével próbálja eljuttatni a magyar állampolgárokhoz az üzenetet, hogy magyarnak és európainak lenni nem egymást kizáró hanem kiegészítő tényezők. Próbálva megdönteni ezzel az egyik legélénkebben ható hamis sztereotípiát, amely kérdőre vonja, hogyan is lehet egyszerre a hazához és egy tágabb közösséghez is kötődni – fejtette ki Lővei Andrea. „Európaiként magyarnak, magyarként európainak lenni” – foglalta össze a kampány lényegét.
A kampány leginkább elérni kívánt célcsoportja egyébként a 15-45 éves korosztály. Ennek legfontosabb eszköze a kinetikus topográfiai technikával készített reklámfilmek, a különböző rádió spotok és online csatornák segítségével bemutatásra kerülő személyes sorsokon mérhető uniós hatások szemléltetése. Gulyás János elmondta, a kampány készítői amellett érveltek, hogy a fiatalokat nem számokkal, hanem az érzelmekre hatva lehet majd elérni.
Továbbá kiemelt szerephez juthat az a website, amely felületén elérhetővé válik egy úgynevezett EU-kalkulátor, egy személyre szabott online alkalmazás.
Interaktív elemek is kerülnek bőséggel a tervek szerint a kampányba. Ilyen lesz az az országjáró körút, amelynek keretében politikusok, szakértők bevonásával nyolc vidéki nagyváros felsőoktatási intézményében kerülnek megrendezésre előadások a témában. A témában olyan előadók felbukkanására lehet számítani, mint Martonyi János külügyminiszter, vagy Andor László uniós biztos. A közvetlen kapcsolat kialakításának céljával budapesti középfokú oktatási intézményekben fórumok, vitarendezvények kerülnek majd megrendezésre.
Emellett „Mi vagyunk az Európai Unió” elnevezéssel Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben különböző, az iskolákban, könyvtárakban elérhetővé váló kiadványok segítségével indul meg az EU-ról az ismeretátadás. A program először Borsod–Abaúj–Zemplén és Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében veszi kezdetét. A kampány összköltsége hozzávetőlegesen 30 millió forint, amelyet az Európai Unió finanszíroz.
Sütő Róbert