Támogatja az EP a nyári horvát csatlakozást

A kétoldalú konfliktusok mielőbbi rendezésére és az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének megteremtésére kéri az Európai Parlament Horvátországot. Az EP külügyi szakbizottsága szerint Horvátország továbbra is jól halad a nyári uniós csatlakozásáig vezető úton.

Ha minden igaz, utoljára értékelte az Európai Parlament Horvátország uniós erőfeszítéseit. Az EP külügyi szakbizottsága hétfőn elfogadott állásfoglalásában egyetértett az Európai Bizottság tavaly ősszel bemutatott országjelentésével, és megerősítette, hogy Horvátországnak 2013. július 1-jétől az Európai Unió tagjává kell válnia.

A testület szerint Zágráb jó úton halad az EU felé, a kormány elkötelezett a csatlakozás mellett, és megfelelő ütemben hajtja végre azokat az átalakításokat, és hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az uniós tagsághoz.

Az Európai Parlament legkeményebb üzenetei nem is Horvátországnak, sokkal inkább a többi uniós tagállamnak szólnak. Egyrészt felszólítja azt az 5 uniós tagállamot, amely még nem ratifikálta a horvát uniós csatlakozási szerződést, hogy ezt minél előbb tegye meg. Úgy tudjuk, Belgium és Hollandia már a ratifikációs folyamat legvégén tart, Németország, Dánia és Szlovénia viszont még kivár.

Dániánál procedurális okai van a késlekedésnek, a tervek szerint május elején (nem kizárt, hogy utolsóként) ratifikálhatják a szerződést. Németország információink szerint még kivár, szeretné látni azt az utolsó értékelő jelentést, amelyet márciusban készít majd az Európai Bizottság a korábban problémásnak ítélt három cstlakozási tárgyalási fejezetről (versenypolitika, igazságügy, állampolgári jogok).

Szlovéniának pedig komoly vitája van Horvátországgal, jelesül az egykori jugoszláv bank, a Ljubljanska Banka egykori betéteseinek követelései miatt. Szlovénia már korábban is nehezítette a horvát integrációt a határvita kiélezésével, tavaly nyáron (http://bruxinfo.hu/cikk/20120723-szlovenia-ismet-behuzta-a-feket-a-horvat-csatlakozasi-folyamatban.html) pedig a Ljubjanska Banka ügy felszínre hozásával lengette be a szlovén kormány a horvát csatlakozási szerződés ratifikációjának elhalasztását. Úgy tudjuk, az ügy hamarosan megoldódik, források szerint a horvát és a szlovén kormányfő márciusban találkozik egymással, a tervek szerint pedig akár már másnap raitifkálhatja a horvát csatlakozási szerződést a ljubljanai parlament.

Vélhetőleg éppen Szlovéniának szól az EP külügyi szakbizottsága által elfogadott jelentés másik sarkalatos pontja. Az EP arra szólítja fel „Horvátországot és szomszédait, hogy kötelezzék el magukat a meglévő kétoldalú konfliktusok megoldása mellett”, egyben azt is kéri a testület, hogy ezek a konfliktusok ne veszélyeztessék az integrációs folyamatot, magyarul ne akarják blokkolni egy ország előrehaladását kétoldalú ügyek miatt.

Ugyancsak a 27 uniós tagállamtól kéri az Európai Parlament, hogy a horvát állampolgárok munkavállalását csak tényszerű információk és komoly munkaerőpiaci torzulások esetén korlátozzák.

A jelentés felszólítja Horvátországot az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és hatékonyságának javítására; a jelenleginél keményebb érdekérvényesítési és információ hozzáférési törvény megalkotására; valamint a közbeszerzési, a pártfinanszírozási és a korrupcióellenes jogi keret mielőbbi alkalmazására.

Izland

Üdvözli az Európai Parlament a Bizottság Izlandról készített tavaly őszi előrehaladási jelentését is. Izland kapcsán gyakran elhangzik, hogy az uniós csatlakozási tárgyalási nem szokványosak: az uniós joganyag jelentős részét a szigetország már most is alkalmazza, tagja a Schengen-övezetnek és része az Európai Gazdasági Térségnek.

Ezzel szemben viszont a tőkekorlátozási követelmények, a halászati, valamint az agrárpolitika kapcsán kemény tárgyalásokra számíthat Reykjavík. Ezek a szabályok nagyban eltérnek az uniós előírásoktól, harmonizációjuk pedig komoly gazdasági hatásokkal járhat Izland számára. Az Európai Parlament felszólítja Izlandot az uniós csatlakozási kötelezettségek teljesítésére, fontosabbnak tartja ugyanakkor a politikai és társadalmi elkötelezettséget.

Az EP szerint „a lakosság jelentős része gondolja úgy”, hogy Izlandnak folytatnia kell a csatlakozási tárgyalásokat, és üdvözli, hogy a kormány átláthatóan, nagy nyitottsággal mutatja majd be az Európai Unió melletti és elleni érveket.